Szerző: Jørn Lier Horst
Cím: A barlanglakó (Hulemannen)
Fordító: Török Ábel
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 328

A norvég Jørn Lier Horst 2020-ban a Fekete nap című kötetével mutatkozott be a hazai olvasóknak. Azóta már megjelent a folytatás is Vadászkutyák címmel, idén tavasszal pedig újabb résszel bővült itthon a William Wisting nyomozót középpontba állító sorozat.

A rendőrség egy nap a William Wisting szomszédságában és a külvilágtól elzártan élő Viggo Hansen holttestére bukkan. A férfi négy hónapja halott - mégsem tűnt fel senkinek a hiánya. William lánya, az újságíró Line az eset kapcsán a magányról készül cikket írni, ezért felkeresi Hansen régi ismerőseit, ezzel próbálva feltárni a férfi életútját, miközben arra keresi a választ, hogyan lehetséges az, hogy valaki ennyire egyedül élje a mindennapjait a világban. Nem sokkal később egy újabb holttestet találnak a közeli karácsonyfa-ültetvény sűrűjében. Az ismeretlen férfi szintén hónapokkal ezelőtt halt meg, ám ebben az esetben - Hansennel ellentétben - a nyomok gyilkosságra utalnak. A norvég rendőrség lázas nyomozásba kezd, és hamarosan rádöbbennek arra, hogy az ügy szálai egy amerikai sorozatgyilkoshoz vezetnek, akit évtizedek óta üldöz az FBI.

Jørn Lier Horst 1970. február 27-én született Bamble városában. 2004-ben adták ki első regényét és mára Norvégia egyik legjelentősebb krimiszerzőjévé vált. Az eddig 15 kötetből álló William Wisting-sorozatát a legnépszerűbbek között tartják számon. Az író korábban maga is nyomozóként dolgozott Larvikban, így a rendőrség munkáját és a nyomozás menetét regényeiben is igen realisztikusan mutatja be. A már magyarul is megjelent Vadászkutyák című regényével 2013-ban elnyerte a legjobb skandináv kriminek járó Üvegkulcs-díjat. Történetei mind a kritikusok, mind az olvasók körében elsöprő sikert arattak. Magyarországon ezen kívül a gyerekeknek szóló krimisorozata, a 2. számú nyomozóiroda első öt kötete jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában, amely történetekből filmsorozat is készült.

Jørn Lier Horst (Fotó: Nordic Style Mag)

Megvallom őszintén a William Wisting-sorozattal nem indult igazán jól a kapcsolatom. Kimondottan szeretek új skandináv szerzőket megismerni, mindegyikük iránt nagy reményeket táplálok, nem volt ez másként Jørn Lier Horst esetében sem. A Fekete nap mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - ebben feltehetőleg az is közrejátszott, hogy olvasás közben jöttem rá, hogy a sorozat kellős közepén, egészen pontosan a hetedik kötetnél csatlakoztunk be mi, magyarok, így számos magánéleti szál nagy kérdőjel volt számunkra -, de aztán mégis adtam egy esélyt a Vadászkutyáknak, amely már sokkal élvezetesebb olvasmánynak bizonyult. Az pedig, hogy a kezdeti csalódás után mégsem engedtem el a sorozatot, az egyik lehető legjobb döntés volt részemről, ugyanis A barlanglakó egy kimondottan izgalmas, sokrétű történet lett - pont olyan, amiért érdemes kézbe skandináv krimit. 

A történet két szálon fut: az egyikben Line próbál fényt deríteni Hansen életútjára, a másikban az apja, Wisting és a rendőrség nyomoz egy olyan gyilkos után, akinél még az áldozat személyazonossága sem tisztázott. Habár elsőre a két esetnek semmi köze sincs egymáshoz, azon túl, hogy mindkettejükre hónapokkal később találtak rá és közben senkinek sem tűnt fel a hiányuk, az események láncolata végül egybefonódik - nem is akármilyen módon! Jørn Lier Horst képes mindvégig fenntartani az olvasó érdeklődését, sőt azt is bebizonyítja, hogy egy magányosan élő öregember személye és élete utáni nyomozás is lehet éppen annyira izgalmas, mint amikor egy gyilkos kilétére kell fényt deríteni. Ezzel a szerző túlmutat a szokásos társadalomkritikai kérdéseken is, hiszen jelen esetben egy olyan univerzális problémát mutat be, amely nemzettől és helytől függetlenül mindenhol valós jelenség.    

"A magány nem az, amikor az ember egyedül van, hanem az, amikor nincs kit hiányolnia."

Mindemellett azt is érdekes volt látni, hogy a rendőrség milyen módszerekkel képes fényt deríteni egy olyan személy kilétére, akinél szinte semmi sem szerepel az adatbázisban. Persze, nyilvánvalóan Horst a cselekmény érdekében eszközölt változtatásokat, amiket egy szakavatott szem kiszúrna, de mivel maga is nyomozóként tevékenykedett az írást megelőzően, joggal hihetünk neki, hogy az esetek többségében valóban így zajlik egy ehhez hasonló esetben a nyomozás. A személyazonosság nélküli halott férfi esete önmagában is feladja a leckét a hatóságnak, ám idővel az ügy gigászi méreteket ölt: egy több évtizede tevékenykedő amerikai sorozatgyilkos is a rendőrség látókörébe kerül, éppen ezért az FBI is tiszteletét teszi Norvégiában. A szerző meglehetősen okosan építkezik, olyannyira, hogy egy adott ponton az olvasóját is képes meglepni - legalábbis jó magam szentül meg voltam győződve arról, hogy idő előtt rájöttem a gyilkos személyére, és egy ideig a gyanúm bebizonyosodni is látszott, végül kiderült, hogy szépen meg lettem vezetve. 

Magam sem hittem volna, hogy a Fekete nap után ezt írom, de Jørn Lier Horst azon krimiszerzők (amúgy is) népes táborát erősíti nálam most, akinek már tűkön ülve várom a következő regényét. Szerencsére, van miből válogatni. 

Értékelés: 10/9

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!