Szerző: Tonya Hurley
Cím: Szellemlány (Ghostgirl)
Fordító: Győri Dávid
Kiadó: Pongrác Kiadó
Oldalak száma: 326

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Úgy vélem, nem hazudok, ha azt mondom, hogy a Szellemlány az egyik, ha nem a legkülönlegesebb könyv a tavaly megjelent kötetek közül. Egyedi borító, csodás kivitelezés, öröm kézbe venni - éppen ezért kicsit félve kezdtem beleolvasni a regénybe, mert eddig tapasztalataim szerint a gyönyörű könyvek 90%-a pont azért gyönyörű, mert a tartalom a béka feneke alatt van. Szerencsére a Szellemlány a maradék 10%-ba tartozik.

Charlotte Usher egy átlagosnál is átlagosabb lány, aki eleinte átvitt értelemben, később pedig szó szerint láthatatlanná válik az iskolatársai számára. Ugyanis nagy izgalmában, amikor a kiszemelt fiú szóba állt vele (igaz, hogy csak azért, mert fizikaórán párba osztották őket), egy zacskó gumicukrot tömött a szájába, amitől megfulladt. Halála nem mondhatni, hogy megrendítette a sulit, az újságba is csak két mondat erejéig került be. Azonban itt még nem ért véget a története: szellemként folytatja tovább az életét. Bár az új közegben is lennének kötelességei, úgy dönt, új képességeit arra használja fel, hogy olyan dolgokat megtegyen, mint amikre korábban nem volt lehetősége, mint például meglesni Dament fürdés közben. Arra viszont nem számít, hogy a suli legnépszerűbb lányának (aki mellesleg Damen barátnője) a kevésbé népszerű goth-stílust kedvelő húga látja őt. Charlotte úgy dönt, hogy Scarlet segítségével fog közelebb kerülni az imádott fiúhoz...

Szerző: Andrew Lane
Cím: Ifjú Sherlock Holmes 1. Halálfelhő (Young Sherlock Holmes 1. Death Cloud)
Fordító: Bajkán László, Hudácskó Brigitta
Kiadó: Lybrum Kiadó
Oldalak száma: 288

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az egyik kedvencem műfajom a krimi, imádom, ha zseniálisan ki van találva minden, úgy, hogy az olvasó is rájöhessen a rejtély megoldására, de mégis arcul csapja mikor lelepleződik a gyilkos/tolvaj/hazug,stb... Ennek ellenére egyetlen regényt sem olvastam Sir Arthur Conan Doyletól és az ő hőséről, Sherlock Holmesról, bármennyire is zengtek ódákat A sátán kutyájáról, sőt egyetlen filmet sem láttam, amelynek ez a zseniális elmének kikiáltott fickó lett volna a főszereplője. Ezt a lemaradást kezdtem el pótolni a Halálfelhővel, amit bár nem a fentebb említett lovag írt, de a főhőse Holmes. A kicsi Holmes.

1868-ban Holmes még csak tizennegyedik tavaszán és az éppen aktuális tanév lezárás van túl, amikor kellemetlen hírt kap: édesapjának kilenc hónapig el kell szakadnia a családjától küldetése miatt. Mivel Sherlock édesanyja komoly betegségben szenved, Mycroft, a bátyja úgy dönt, hogy a fiúnak a nyarat addig ismeretlen rokonainál kell töltenie Farnhamben. Az ifjú detektívnek ehhez nem igazán fűlik a foga, főleg mikor értesül róla, hogy újonnan felfedezett családja körül nem stimmel valami: a családfő vallási fanatizmusa az egekbe nyúlik, felesége egy pillanatra sem képes befogni a száját, a házvezetőnő pedig nyíltan Holmes tudtára adja, hogy nem szívesen látott vendég a házban. Minden összedőlni látszik, amikor megtudja, hogy Amyus Crowe, bátyja egyik barátja egész nyáron tanítani fogja. Szerencséjére megismerkedik Matty-vel, a fiatal hajléktalan sráccal, aki elmeséli neki, hogy néhány napja látott egy furcsa felhőt, amely körbevett egy férfit, aki rá pár napra titokzatos módon meghalt. Sherlock, miután maga is talál egy halott férfit az erdőben, úgy dönt, hogy maga veszi kézbe a nyomozást, szerencséjére Matty, Amyus (akiről időközben kiderül, hogy milyen jó fej), valamint Virginia (a tanító lánya, aki nem mellesleg igen megtetszik főhősünknek) mellette állnak, és mindenben segítenek neki.

Szerző: Siobhan Dowd
Cím: A londoni óriáskerék rejtélye (The London Eye Mystery)
Fordító: Szabados Tamás
Kiadó: Pongrác Kiadó
Oldalak száma: 280

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Nagyon vártam már, hogy vége legyen a decemberi vizsgáimnak, mert tudtam, ez lesz az első könyv, amit a kezembe veszek. A téli várólistámnál azt írtam, hogy az alapsztori nagyban hasonlít a Monk-sorozat epizódjaihoz, mint később kiderült, még több is a hasonlóság. Mondanom sem kell, hogy a könyv kellemes meglepetés volt.

Ted, egy fiatal srác, akinek az agya más operációs rendszerrel működik (jól tippelem, hogy autista?) szüleivel és nővérével, Kat-tel éli békés mindennapjait. Egy délelőtt levél érkezik hozzájuk, amely egy igazi hurrikán érkezését tudatja velük. A hurrikán nem más, mint Ted anyjának nővére, Gloria néni, aki fiával, Salimmal együtt Amerikába akar költözni, de előbb el akarnak búcsúzni a családtól, így pár napot Londonban töltenek Tedéknél. Megérkezésüket követő második napon ellátogatnak a Szemhez, vagyis a londoni óriáskerékhez, mivel Salim még soha nem utazott rajta. Szerencséjükre nem kell kivárniuk a sort, mivel egy férfi felajánlja nekik, hogy odaadja az ő jegyét, mert nem mer felülni. Salim 11:32-kor beszáll a fülkébe, azonban 12:02-kor, amikor a fülke földet ér, a fiúnak már csak hűlt helyét találják. Az egész család pánikba esik, nem tudni, hogy mi történt a fiúval. Miközben Ted ragaszkodik az elméletéhez, hogy unokatestvére öngyulladás áldozata lehetett, lázas nyomozásba kezd, és úgy tűnik, ő az egyetlen, akinek sikerülhet megtalálni a fiút.

Szerző: Kiss Adam
Cím: Szütyiő
Kiadó: Ulpius-ház Kiadó
Oldalak száma: 160 (Százhatvan)

Spoilermentes kritika!

Találós kérdés irodalom rajongóknak: Vegyünk egy jó Örkény Istvánt. Adjunk hozzá egy adag Janikovszky Évát. Végül ízlés szerint egy csipetnyi (vagy ha stílusosak akarunk lenni kiss) humorral tálaljuk. Mit kapunk? A helyes választ beküldők között az értékes tárgynyeremény sorsolása most elmarad, azonban a nem helyes választ beküldők nyereménye, hogy megtudhatják a megoldást: a Szütyiőt.

Azt hiszem Kiss Adamot senkinek nem kell bemutatni. Hazánk egyik leghíresebb és legkedveltebb humoristájáról (stand-uposáról) van ugyanis szó. Aki most könyvet írt. Mondhatnánk, nem is akármilyet. A kötet számos "novellát", humoros elmélkedést, egysorost tartalmaz, persze olyan kissadamosan. Mint a fentiekből is kiderül, néhol olyan érzésem volt, mintha Örkény utódját olvasnám (Az új fehér tintám, Fejjel lefelé, E-mail Hollandiából, Időjárás másképp, Nagyon Különleges Tudakozó, Egysoros többszörös, A kacsa hírügynökség jelenti). Janikovszkyhoz (akit mellesleg én a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának tartok) pedig abban hasonlít, hogy ő is ugyanúgy írt a mindennapokról, az életéről, amely nem különbözik a miénktől, csak éppen az egészet optimistán fogja fel.

Szerző: Cecelia Ahern
Cím: Ajándék (The Gift)
Kiadó: Athenaeum
Fordító: Cseicsner Otília
Oldalak száma: 296

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Számtalan olyan író van, aki itthon (is) hatalmas rajongó táborral bír, volt minimum egy kirobbanó sikere, amely által megismerte a világ, én mégsem olvastam tőle egy sort se. (Erről a témáról hamarosan lesz egy külön írás is.) Cecelia Ahern pontosan ilyen szerző. Pár évvel ezelőtt jelent meg az Ui. Szeretlek (P.S. I love you) című regénye, és azóta az Athenaeum Kiadó évente kiadja egy újabb regényét a fiatal írónőnek. Szám szerint az Ajándék a hatodik, nálunk is megjelent regénye, és én valami különös oknál fogva ezzel a legutolsó könyvével kezdtem az ismerkedést.

A történet elején megismerünk egy családot, akinek karácsony estéjét megzavarja egy, az ablakukon berepülő pulyka. Hamar kiderül, hogy az apukának egy korábbi házasságából származó srác volt a tettes, aki rögvest a rendőrkapitányságon találja magát. Míg vár az édesanyjára, O'Kelly őrmester elmesél neki egy történetet, ami az elmúlt napokban történt a városukban. Az ő sztorijának (és valójában a könyvnek) a főhőse Lou Suffern, egy menő üzletember, akinek lételeme a munka, mindig ő ér be legkorábban a céghez, és ő az, aki legutoljára távozik. Emiatt a családja teljesen elhidegül tőle: felesége egyedül küzd két kisgyerekük nevelésével, az öt éves kislánya már hozzá van szokva, hogy apja soha nem törődik vele, testvérei és szülei pedig hónapok óta csak a titkárnőjével tudnak beszélni. Lou hamarosan megismerkedik Gabe-bel, egy hajléktalan sráccal, aki meglepő módon hasonlít rá. Mivel úgy látja, hogy a fiú még jól jöhet neki a munkában (pontosabban, hogy előléptessék), alkalmazza a cégnél. Hamarosan feltűnik neki, hogy Gabe hihetetlen gyorsan végzi a munkáját, egyik pillanatról a másikra eltűnik, hogy egy teljesen más helyen tűnjön fel. Ez különösképpen azért bosszantja, mivel ő folyamatosan küzd az idővel:minden vágya,  hogy egyszerre legyen két helyen. Nem is sejti, hogy hamarosan kívánsága teljesül, ugyanis Gabe-től varázserejű pirulákat kap: ha beveszi, megkettőződik, és másnap reggelig két Lou létezik a városban. A férfi megkapja az esélyt, hogy végre rendbe hozzon mindent.

Szerző: Frei Tamás
Cím: A megmentő
Kiadó: Ulpius-ház Kiadó
Oldalak száma: 562

Spoilermentes kritika!

A blog olvasói talán emlékeznek arra, hogy nemrég írtam egy kis véleményt a könyvrőlmég a megjelenés előtt, aztán az őszi várólistámra is felkerült a kötet. Habár a blogon nem foglalkoztam eleget a könyvvel, titokban nagyon is vártam a megjelenést, és minden apró kis morzsának örültem a kiadást illetően. Tegnap sikerült befejeznem a könyvet - és azt hiszem, elég ha annyit mondok, hogy életem legjobb magyar regényét tettem le.

A történet főhőse, André (leánykori nevén András) egy harmincas magyar férfi, aki miután az 1990-es évek végén elhagyta Magyarországot, a francia idegenlégióhoz került. A férfi gyűlöli az oroszokat, ugyanis ők tehetnek arról, hogy addig nyugodt élete darabokra tört: az éttermét lerombolták, feleségét és gyerekét elrabolták. Egy afrikai kiképzés során rájön, hogy akkoriban a kisgyermekeket (így az ő fiát is) kivitték Oroszországba, hogy onnan Amerikába vigyék örökbefogadó szülőkhöz. A férfi hiába kereste hosszú évekig a családját, semmilyen nyomra nem bukkant. Napjainkban éppen Libériában tartózkodik, hogy elvégezze a küldetését, de meglepetésére nem minden úgy alakul, ahogy tervezte. Később újabb feladatot kap a "magyar": az oroszok végzetes tervet eszeltek ki Magyarország ellen, és látszólag senki más nem tud segíteni, csak André. Útja során megismerkedik Adriennel, egy magyar lánnyal, aki az orosz oligarcha, Vlagyimir szeretője.

Szerző: Sam Taylor
Cím: Erdő Köztársaság (The Republic of Trees)
Fordító: Dezsényi Katalin
Kiadó: Orlando Stúdió
Oldalak száma: 224

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A könyv kalandos utat járt be nálam. Egyik kedves barátomtól kaptam karácsonyra, különleges körülmények között. Azonnal elolvastam, de akkor - fiatalságom miatt - nem tetszett a regény. Pár hete azonban kölcsön adtam egy másik barátomnak, aki dicséretek kíséretében adta vissza. Akkor döntöttem el, hogy adok neki még egy esélyt. És nem bántam meg.

A történetnek öt szereplője van, ebből néggyel már a regény legelején megismerkedünk. Michael (a történet főhőse), Louis, Alex és Isobel úgy döntenek, hogy a nyári szünetben kivonulnak a szabadba, hogy távol a civilizációtól élhessenek. Michael bátyja, Louis nagy rajongója a francia forradalomnak és a francia filozófusok, kiváltképp Rousseau gondolatainak, így kis idő múlva úgy határoznak, hogy megalapítják saját közösségüket, amelynek az Erdő Köztársaság nevet adják. Eleinte mindenki tetszését elnyeri az ötlet, a fiatalok élvezik a szabadságot, s eközben hősünk megismeri a szerelmet Isobel révén. Az idill azonban felborul, amikor megérkezik hozzájuk a csúnyácska Joy. A lány komolyan veszi a Köztársaság fogalmát, és az ő buzdítására törvényeket alkotnak, új isteneket kezdenek bálványozni és büntetésként bevezetik a kivégzést. Az Erdő Köztársaság lakói között azonban ellentmondások alakulnak ki, Michael teljesen összezavarodik, és az események láncolata egy olyan folyamatot indít el, ami visszafordíthatatlan tragédiába torkollik.

Szerző: Paulo Coelho
Cím: Tizenegy perc (Onze minutos)
Fordító: Nagy Viktória
Kiadó: Athenaeum 2000
Oldalak száma: 288

Előre szólok, hogy a KRITIKA SPOILERT TARTALMAZ, így ha még nem olvastad el a könyvet, és NEM AKARSZ SEMMIT MEGTUDNI, akkor NE OLVASS TOVÁBB!

Van könyv, amely álmodni hív – és van, amely megmutatja a valóságot.

Paulo Coelho egy interjúban azt nyilatkozta, hogy „amikor írok, nővé változom”. Ez az állítás nagyon is igaz a Tizenegy percre. Ugyanis ha nem tudom, hogy a szerző férfi, biztosra mondtam volna, hogy a könyvet egy nő írta. Az egész történetet egy fiatal brazil lány, Maria (nem Mariá, az spanyolos!) szemszögéből látjuk, a lány naplójában pedig olyan pontos részletekről olvashatunk, amit véleményem szerint csak egy nő láthat vagy egy érezhet, hiszen Coelho teljes részletességgel írja le Maria kielégülését a szeretett férfi által.

A szerzőben tíz évig érlelődött a gondolat, mit, hogyan írjon le, mindent előre pontosan megtervezett. A könyv fő témája a szexualitás, azonban a fentebb említett interjúban Coelho elmondja, hogy a könyv megírása után még mindig benne motoszkált a kérdés, hogy talán mégsem a szexualitás körül forog minden. A kötet címe azért Tizenegy perc, mert Maria tapasztalatai szerint egy szex tizenegy percet vesz az életünkből.

De lássuk a történet: amikor elolvastam a könyv tartalmát, arra gondoltam, hogy a naiv kis brazil lány gazdagság reményében elutazik Genfbe, ahol aztán rájön, hogy becsapják, majd kényszerből prostituáltnak kell állnia, és szenved. Ez koránt sincs: Mariának van választása, önszántából megy el a Genf legdrágább és legelegánsabb bordélyába, és még ott is fel ajánlják neki, hogy visszatérjen régi életéhez, azonban Maria sok pénzt akar keresni, és marad. Naponta három ember – háromszor tizenegy perc. Eközben a lány beiratkozik egy francia nyelvtanfolyamra, könyvtárba jár, ahol mindenféle dologgal kapcsolatos könyveket kölcsönöz ki, és ahol összebarátkozik a könyvtáros nővel, bár csak a regény végén döbben rá, hogy tulajdonképpen ez az egyetlen nő volt a barátja. Hamarosan a bordély „legsikeresebb lányává” válik, ezzel elég sok riválist szerezve magának. Kilenc hónap múlva találkozik egy kávézóban egy festővel, Ralf Harttal, aki szerint a lánynak különleges ragyogása van, és le akarja festeni. Közben összebarátkoznak, és Ralf többször kibérli a lányt egész éjszakákra. Ilyenkor csak beszélgetnek, boroznak a kandalló előtt, meg próbálják megérteni egymást, hisz’ mindketten csalódtak a szerelembe, unják a szexet. Eközben egy másik különleges vendége is lesz Mariának, aki bevezeti a szadista-mazochista szexbe. Két héttel azelőtt, hogy letelne az egy év, Maria úgy dönt, hogy hazamegy Brazíliába, a pénzéből pedig új életet kezd, az utolsó éjszakáját még Ralffal tölti, hogy elbúcsúzzon tőle. Hogy Maria és Ralf végül egymás mellett vagy külön folytatják az életüket, az maradjon meglepetés.

A fordítás nagyon jó volt, a könyv borítója akár átlagosnak tűnik, de ha megnézzük a szerző további könyveinek a borítóját is, egész szép sorozatot gyűjthetünk össze.

A kötet elején lévő ajánlásokat, idézett verset és szöveget érdemes elolvasni, mert így kicsit jobban megérthetjük a könyv mondanivalóját. (Megjegyzés: a Himnusz Íziszhez c. vers nekem nagyon tetszik.)