Köténycsel

covers_357643.jpgSzerző: David Walliams
Cím: Köténycsel (The Boy in the Dress)
Fordító: Vereckei Andrea
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 228

SPOILERMENTES KRITIKA!

David Walliams azok kevés gyerekszerzők egyike, akikkel felnőtt fejjel ismerkedtem meg, mégis az összes eddig megjelent regényét szívesen olvasom, mert a legtöbb írásával remekül szórakoztat. A zseniális Gengszter nagyi, a humoros, ám tanulságos Milliárdos fiú és Büdöss úr, valamint a gyengébb Patkányburger után végre mi magyarok is megismerhetjük Dennis történetét, aki fiú létére lányruhába bújik, és aki a sikert is egy csapásra meghozta szerzőjének.

A tizenkét éves Dennis átlagos házban él, átlagos iskolába jár, átlagos a hobbija (a foci) és átlagos(nak mondható) a családja is. Ám van egy igazi szenvedélye, amelyet sötét titokként kezel: imádja a női magazinokat és a divatot. Egy nap megismerkedik a felsőéves Lisával, aki előtt végül teljesen kitárulkozik. A lány pedig segít abban, hogy megtalálja önmagát: arra biztatja, hogy bújjon lányruhába, sminkelje magát, viseljen magassarkút. Ám a játék lassan valósággá válik és Dennis titka végül napvilágra kerül.

David Walliams a Köténycsellel bombaként robbant be a gyerekirodalomba 2008-ban. Merész témaválasztását tekintve nem is csodálkozhatunk ezen, nem minden nap szembesülnek a gyermekek és a tinédzserek effajta problémával. Aki olvasott már a szerzőtől bármit is, az tudhatja, hogy remek érzékkel nyúl kényes témákhoz (legyen szó alkoholizmusról, a hajléktalanokról, a generációs különbségekről vagy éppen „a pénz boldogít”-kérdésről), és mindezt szeretnivaló szereplőkkel és abszurd humorral fűszerezi meg.

Nem titok, az én személyes kedvencem, a Gengszter nagyi, amellyel hazánkban debütált (és amely egyébként sorrendben a negyedik regénye), így számomra az a mérce is. Ahogyan már a Milliárdos fiú és a Büdöss úr esetében is említettem, a Köténycselen is még nagyban érződik a szárnypróbálgatás. Ennél a kötetnél speciál úgy éreztem, hogy Walliams megelégedett a tabutémával, jelen esetben a transzszexualitással, meg egy-két humoros figurával, és veszni hagyta a történet lényegét. Mert mit is kapunk ebben a könyvben? Egy fiút, aki szeret lányruhába bújni. Ennyi. Azonban sem a miértre nem kapunk választ, sem a lelki világába nem nyerünk bepillantást, és a környezet reakciója is inkább földtől elrugaszkodott, mint valós. Az mindenképpen pozitívum, hogy Lisa és Dennis legjobb barátja, Darvesh kapásból elfogadják a fiút olyannak, amilyen, de én hiányoltam az igazi konfliktusokat. Dennis bátyja és az apja is mintha csak papírfigurák lennének, akiket ide-oda rakosgat a szerző, sajnos több szerep nem jutott nekik. Pedig igazán érdekes lett volna tudni, hová tűnt a fiú anyja, és hogy ez milyen hatással is van az apjára, akinek azt a tényt is fel kell dolgoznia, hogy a fia más, mint a többiek. Gyakorlatilag az egyetlen szerethető karakter Rádzs volt, a boltos, aki állandó szereplőként minden regényben jelen van, hogy egyszerű gondolkodásával mosolyt csaljon az arcunkra. (És sajnos jelen esetben ő az egyetlen humorforrás is – na meg a franciatanárnő, aki viszont alig szerepel a sztoriban).

Összességében tehát egy olyan könyvről van szó, amely merész témához nyúl, ám érzésem szerint nem ad megoldást a problémára. Akár úgy olvassa egy gyermek, hogy ő maga is hasonló gondokkal küzd, akár úgy, hogy a környezetében észleli mindezt, mivel igazi konfliktushelyzetet nem teremt a történet, nincsen kiindulópont, amelyet tovább tud gondolni az ifjú olvasó. Pedig pont az ilyen sztorik segíthetnék a kamaszokat, nevelhetnék őket az elfogadásra, hogy a jövőben tényleg olyan világban tudjuk élni, ahol senki nem botránkozik meg azon, hogy a társa homo- vagy transzszexuális vagy éppen másban tér el a megszokottól.

A regény további hiányossága az én szememben, hogy új fordítót is kapott, és habár minden tiszteletem Verecki Andreáé, mert derekasan helyt állt ő is, nekem hiányzott Totth Benedek humora, amellyel olyan jól ráhangolódott Walliams stílusára.. Azt viszont igenis komoly hibának rovom fel, hogy a „the boy in the dress” kifejezést végig „fiú ruhában”-ként fordította le, hiszen a magyarban a „ruha” szó önmagában nem jelöl nemiséget, így tulajdonképpen néhol értelmetlen is a szöveg – főleg egy tíz-tizenkét éves számára.

Értékelés: 10/7

A szerző magyarul megjelent regényei:

Köténycsel
Büdöss úr

Milliárdos fiú
Gengszter nagyi
Patkányburger
Démoni doki