Szerző: Edurado Sacheri
Cím: Szemekbe zárt titkok (La Pregunta de sus ojos)
Fordító: Smid Bernadett
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 256

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az az igazság, hogy én év elején megfogadtam, hogy eléggé visszafogom a könyvvásárlásokat, és csak azokra a könyvekre koncentrálok, amik igazán érdekelnek. Az Agave Kiadó első féléves terveit látva azonban már januárban kiderült, hogy túl gyenge jellem vagyok. Először jött Blake Crouch Wayward Pines-trilógiája, meg a szokásos éveleji Maigret, most itt van Sacheri regénye, és nem sokára érkezik a Gyilkosság világvége előtt, amely már pusztán a borítója miatt felkerült a listámra. Az argentin szerző krimije azért is keltette fel az érdeklődésemet, mert dél-amerikai írók regényeivel eddig nem igen találkoztam, no meg, mert a bűnügyi regény egy új oldalának az megismerését ígérte számomra a fülszöveg.

Benjamín Chaparro, egykori bírósági titkor nyugdíjba vonulásakor elkéri a bíróság írógépét, hogy megírja azt a harminc évvel ezelőtti eset történetét, amely mindmáig nyomasztja őt. Egy fiatal és gyönyörű nőt megerőszakolnak és kegyetlen módon meggyilkolnak. A rendőrség sokáig téves nyomon halad, már-már halott üggyé nyilvánítják az esetet, ám Benjamín felfedezésének hála új fordulatot vesz a nyomozás. Miközben a férfi az 1970-es évek Argentínájának hivatali rétegeivel küzd, az idős Benjamín lelkét egy régről fakadó szerelem súlya nyomja. 

Szerző: Tonya Hurley
Cím: Szellemlány - Vágyakozás (Ghostgirl - Lovesick)
Fordító: Győri Dávid
Kiadó: Pongrác Kiadó
Oldalak száma: 312

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Tonya Hurley Szellemlány-trilógiájának első része 2010-ben jelent meg magyarul, a folytatás Hazatérés címmel pedig pár hónappal később került a boltokba. Minden jel szerint tehát sikeresnek volt mondható a sorozat, annál is inkább, mivel az első részt már jó ideje szinte lehetetlen beszerezni. Így tehát - a többi olvasóhoz hasonlóan - én is értetlenül állok a tény előtt, hogy mégis miért kellett közel négy évet várnunk a befejező kötetre, amely 2014 végétől érhető el magyar nyelven.

A folytatásban Charlotte Usher és társai számára egy utolsó feladatot jelölnek ki: vissza kell térniük haláluk színhelyére, a Hawthorne Gimnáziumba, hogy a kijelölt diákokat segítség. A túlvilági erőkre már pedig minden jel szerint szükség is van: Scarlet és Damen kapcsolata a távolság miatt megtörni látszik, Petula hajléktalanoknak adományozza a ruháit, a Wendyk új vezetőt keresnek maguknak. Charlotte-nak tehát nincs könnyű dolga, annál is inkább, mivel beleszeretett egy halott társába, Erikbe, akihez viszont Scarlet - aki látja a szellemeket - is vonzódni kezd. És az utolsó próbatétel még hátravan.

A Királyvár nyomornegyedében malacokat hajkurászó Dunk élete először akkor vett váratlan fordulatot, amikor egy kóbor lovag maga mellé vette fegyverhordozónak. Tíz évvel később az újdonsült lovag élete újabb fordulatot vesz, amikor első lovagi tornáján a Targaryen-ház tagjaival vívhat. Ám aki sárkányokkal táncol, könnyen megégetheti magát… George R. R. Martin A tűz és jég dalával párhuzamosan írt kisregényei Westeros múltjába visznek el minket, amikor még a sárkánykirályok uralják a Hét Királyságot, ám hatalmukat belviszályok és trónkövetelők fenyegetik – veszélyes és izgalmas idők egy kóbor lovag és fegyverhordozója számára. A Hét Királyság lovagja kötelező olvasmány A tűz és jég dala regények rajongói számára, és ideális ízelítő azoknak, akik eddig csak a tévésorozatból ismerték Westeros lenyűgöző világát.

Bár még csak március eleje van, mégis bátran ki merem jelenteni: számomra ez az év borítója. Többet nem is fűzök hozzá, íme: 

Szerző: Oliver Bowden
Cím: Assassin's Creed - Egység (Assassin's Creed - Unity)
Fordító: Bayer Antal
Kiadó: Fumax Kiadó
Oldalszám: 456

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Alig pár hete jelent meg a Fumax Kiadó első idei kiadványa, a népszerű Assassin's Creed sorozat hetedik kötete. A történet ezúttal a francia forradalom idejére kalauzolja el az olvasókat, és az eddigiektől eltérően egy női főhőst köszönthetünk a lapokon.

Élise de la Serre tíz éves korában tudta meg, hogy apja a Templomosok Nagymestere, és hogy idővel ő fogja viselni ezt a címet. Miután őt és és anyját megtámadják egy sötét sikátorban, családja úgy dönt, hogy egy bentlakásos iskolába íratják, hogy amennyire csak lehet, megóvják őt a veszélytől. Ám Élise nem tagadhatja meg a vérét: a lányos viselkedés távol áll tőle, bajt bajra halmoz, magányos utakra indul, hogy bosszút álljon azokon, akik tönkretették a családja életét. Apja halála után a Templomosok élére kerül, ám szembesülnie kell a legmagasabb fokú intrikákkal. Egy régi Templomos levelei által egy új világ és egy új lehetőség nyílik meg számára, amelynek köze van az Orgyilkosokkal vívott évszázados harcokhoz is.

Ha jól sejtem, sokan örömtáncot fognak járni a most következő bejelentés miatt: az Athenaeum Kiadónál még idén tavasszal megjelenik Tiffany Reisz Eredendő bűnösök sorozatának a negyedik és egyben utolsó része. A sorozatot még évekkel ezelőtt az Egmont Kiadó indította útjára, ám a magyar könyvpiacról való kivonulás miatt számos más széria mellett ezt is félbe kellett hagyniuk. Habár jómagam nem olvastam a könyveket (és nem is tervezem), de tudom, mennyien várták a lezárást. A magam részéről csak annyit jegyzek meg, hogy roppant szimpatikus lépés az Athenaeum Kiadó részéről, hogy a folytatás borítójának megtervezésekor figyelembe vették az eddig magyarul megjelent kötetek előlapját, remélhetőleg, arra is gondolnak, hogy a polcon, egymás mellett jól mutasson a négy rész. (És ez egyben azt is jelzi, hogy van még esély arra, hogy a korábban megszeretett szerzők és sorozataik is kiadásra kerüljenek.)

Az Eredendő Bűnösök sorozat befejező része ott folytatódik, ahol a harmadik kötet félbemaradt: Nora Sutherlin, az ünnepelt dominatrix, a híres erotikus szerző egy szobában találja magát, két férfi társaságában. Más körülmények között élvezné ezt a kis játékot, de most partnerei nem játszani akarnak.
Hamarosan megérti: ha életben akar maradni, fogvatartói Seherezádéjává kell válnia, miközben bíznia kell abban, hogy szerettei - Wesley, Kingsley, de legfőképpen Soren - rá fognak jönni, hogyan mentsék meg.
Egy halottal azonban nehéz vitázni, és Marie-Laurie, Kingsley nővére és Soren elhunytnak hitt neje minden, csak nem kompromisszumkész. Egy sértett nőnél pedig nincs veszélyesebb ellenség, és bár Nora mindezt tudja, lassacskán mindent elmesél az asszonynak arról, hogyan lett egy katolikus pap szeretője, miközben egyre mocskosabb részleteket tár fel a múltból...
A háttérben Soren, Nora és Kingsley életének minden fontos szereplője csendben várakozik, hogy aztán az összekuszált szálakat kibogozva az olvasó is megtudja, kicsoda Nora Sutherlin valójában. Vagy legalábbis elhiggye, hogy tudja...

Megjelenik a Könyvfesztiválra (április 20.)!

Szerző: Blake Crouch
Cím: A pokol kapujában (Wayward)
Fordító: Makai Péter Kristóf
Kiadó: Agave Kiadó
Oldalszám: 332

Blake Crouch 2012 és 2014 között írta meg legsikeresebb művét, a Wayward Pines-trilógiát. A magyar olvasók abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy az egyes részekre nem kell egy évet várniuk, elég csupán egy hónapot, ugyanis az Agave Kiadó rekordsebességgel hozza el nekünk a folytatásokat. A sorozat tele van váratlan fordulatokkal, ráadásul Crouch nem egyszer szakít a hagyományos klisékkel és fenekestül felfordítja a világot - éppen ezért ez a kritika az első részre nézve spoileres tartalmú, óvatosan a továbbolvasással! 

Szerző: Guus Kuijer
Cím: Minden dolgok könyve (Het boek van alle dingen)
Fordító: Wekerle Szabolcs
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 132

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Mindig is fontosnak tartottam azokat a gyermekregényeket, amelyek értő módon szólítják meg a célközönséget és egyben komoly problémákkal szembesítik az olvasókat. Emlékszem, eleinte mennyire fura volt Lois Lowry vagy Jacqueline Wilson könyveit olvasni, ugyanis az ő történeteikben találkoztam először gyerekként igazán a realitással, és azzal, hogy nem minden sztori érhet boldog véget. Azóta is szívesen veszem kezembe a hasonló stílusú regényeket, így nagy öröm volt számomra, amikor a Kolibri Kiadó elindította a Magasfeszültség című sorozatot, amelynek immáron a harmadik kötetét vehetjük a kezünkbe.

Thomas világa igazán különleges. Egy olyan lány iránt érez vonzalmat, aki jóval idősebb nála és műlába van, ám mégis ő a leggyönyörűbb a világon. A szomszédban egy igazi boszorkány lakik, aki arra buzdítja, hogy a Biblia helyett nyugodtan olvashat szórakoztató irodalmat is. Apja szigorúan vallásos férfi, ám mégis képes őt és az anyját időnként erőszaknak kitenni. Thomas ezeket mind leírja a Minden dolgok könyvébe, miközben folyvást bízik abban, hogy idővel ő is megtapasztalhatja a boldogságot, amelyről eddig csak álmodozott.

Guus Kuijer az egyik legnépszerűbb holland gyermek- és ifjúsági író. Regényeiben mindig komolysággal és nyíltsággal fordul fiatal olvasóihoz, nem kerüli a kényes témákat, az aktuális társadalmi kérdéseket, hanem igyekszik ezeken keresztül megtanítani az elfogadást. Felnőttként kezeli a gyerekeket - ez a titka a nagyfokú népszerűségnek. 2012-ben Astrid Lindgren-emlékdíjjal tüntették ki, amely a világ egyik legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi díja.

Igazság szerint ezt a könyvet már több mint három hete befejeztem, ám sokáig nem tudtam mit írni róla. És még most sem tudom összeszedni teljesen a gondolataimat, az érzéseimet, de kénytelen voltam erőt venni magamon, mielőtt el nem felejtem a legfontosabbakat. Ahogyan a kiadói ismertetőből is kitűnik, Kuijer regénye valóban nem nélkülözi a kényes kérdéseket. Ám teszi mindezt oly módon, hogy számomra még felnőttként is nehéz volt a befogadása a történetnek.

Őszintén szólva nem tudom, tíz-tizenöt évvel ezelőtt mennyit értettem volna a regényből. Még most is kavarognak bennem a gondolatok, nem mindent tudok magamban hová tenni. Nagyon sok szimbolikával dolgozik a szerző, néha Thomas képzelgése keveredik a valósággal, és mivel a kisfiú meséli a történetet, nehéz kiszűrni, hogy pontosan hol is van a határ. Sok mindent sejtet csupán a történet, amelyre egyébként más esetben azt mondanám, hogy kiváló dolog, ám ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a célközönség a 10-14 éves korosztály, akiknek viszont ennél jóval több konkrétum kell. 

Felnőttként leginkább az apa történetszála fogott meg, a férfié, aki képes minden alkalommal megverni a fiát, ha annak elkalandoznak a gondolatai az istentiszteleten, de időnként feleségére is kezet emel, ha úgy tartja a kedve. Ugyanakkor mélyen vallásos, minden más eszmét és nézetet megvet, családtagjait is igyekszik távol tartani ezektől. Természetes módon ellentmondásos az ő figurája, nem is lesz senki számára nagy kedvenc, mégis az egyik legjobban felépített karakter. A másik kiemelkedő szereplő a szomszéd néni, Van Amersfoort, az egyedüli jóformán, aki a kezdetektől szembe mer fordulni Thomas apjával, és aki egy teljesen új világot mutat be a fiúnak. 

Szóval nem igazán tudom eldönteni, hogy mennyire ajánlanám gyerekeknek ezt a regényt, túlságosan is komor ahhoz, ugyanakkor azt sem lehet tagadni, hogy remek beszélgetésre adhat okot szülő és gyermek, vagy tanár és diák között. Kíváncsi vagyok, hogy egy tizenéves hogyan éli meg a történet (tehát ha valakinek a családjában olvasta fiatal, ne habozzon írni nekem), mert aztán lehet kiderül, hogy teljesen rosszul látom a dolgot, és többet ad számukra a regény, mint nekem. 

Értékelés: 10/7

Hazánkban is jó kritikai visszhangot kapott tavaly a Jussi Adler-Olsen regényéből készült mozifilm, a Nyomtalanul. Az alkotásról jómagam is pozitív véleménnyel voltam, sőt már akkor is megkockáztattam, hogy bizonyos tekintetben a film jobban sikerült mint a könyv. A döglött ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztály esetei a hazai olvasóközönséget is megnyerték, az utolsó három kötet szinte rekordsebességgel jelent meg egymás után, és ha minden jól megy, akkor még ebben a félévben a kezünkbe vehetjük a Den Grænseløse címet viselő hatodik részt.

A 2014-ben készült Nyomtalanul azonban Dániában is kiemelkedően sikeres volt, így egy percig sem volt kétséges, hogy a második kötetet is megfilmesítik. Március 19-én (szinte napra pontosan egy évvel az első részt követően) pedig érkezik is a magyar mozikba a Fácángyilkosok. A főszerepben ismét Nikolaj Lie Kaast (Carl) és Fares Farest (Assad) köszönthetjük, előbbi igencsak felkapott sztár lett mostanában a dán filmiparban. A játékuk már az előző részben is kiemelkedő volt, az ajánlóból ítélve pedig ezúttal még inkább egymásra hangolódtak, és remek párost fognak ismételten alkotni. A rendezői székben ugyanúgy Mikkel Nørgaard foglal helyet, aki a Nyomtalanult is dirigálta. A forgatókönyvet Nikolaj Arcel és Rasmus Heistenberg írták. Ha hinni lehet a híreszteléseknek, a harmadik kötet (Palackposta) filmes munkálatai is lassan megkezdődnek, a főszereplők és az írók maradnak, a rendezést azonban Arcel vállalja magára.

A tovább után megtekinthetitek a film magyar szinkronos előzetesét, amelyből az alapsztorit is megismerhetitek. (A filmet Magyarországon a Vertigo Média Kft. forgalmazza.)

A kiadók kezdenek felébredni a karácsony utáni téli álmukból, és mivel lassan két hónap eltelt szilveszter óta, egyre többen jelentik be, hogy milyen újdonságokkal rukkolnak elő az első negyedévben. Most a skandináv szerzők újonnan megjelenő regényeiből válogattam, főleg azokat, amik az én érdeklődésemet is felkeltették. (Az alsó nyílra kattintva olvasható a teljes cikk.)

Kristina Ohlsson: Lotus Blues

A svéd szerzőnő hatodik, felnőtteknek szóló regénye jelenik meg hamarosan az Animus Kiadó jóvoltából. Az írónő legismertebb sorozata, a Fredrika Bergman és Alex Recht nyomozásait elbeszélő, öt kötetből álló széria, amely teljes egészében elérhető immár magyarul is. Jelen kötet tehát nem képzi a sorozat részét, amit a kiadó nagyon helyesen új stílusú borítóval is jelezni kíván. (Egyébként az új borító kissé elüt a skandináv krimik stílusától, de ettől függetlenül ugyanúgy áthatja az az északi hűvösség, ami a kiadó könyveinek többségére igaz.) A regényt Erdődy Andrea ülteti át magyarra.

Egy esős napon szabadul el a pokol. Martin Benner ügyvéd ajtaján egy kétségbeesett férfi kopogtat be azzal, hogy a húgának segítségre van szüksége. Ebben nem is volna semmi különös, ha a lány nem lenne hónapok óta halott. Vagy ha nem derülne ki, hogy az illető nem más, mint az újságok által Sara Texasnak elnevezett sorozatgyilkos, aki – mielőtt végzett magával –, ötrendbeli gyilkosságról tett beismerő vallomást. A bátyja ennek ellenére ártatlannak tartja őt, s elégtételt akar, valamint megtalálni a lány eltűnt fiát, Miót. Martin Benner pedig olyan ember, aki nem tud ellenállni egy ilyen kihívásnak. Ám az igazságkeresés olykor igencsak veszélyes, és Benner üldözőből hamarosan üldözötté válik, óriási veszélybe sodorva nem csak magát, de kislányát is.

Holger Munch veterán nyomozó különös üggyel találja szemben magát: Oslo mellett az erdőben egy felakasztott kislányt találnak, babaruhákba öltöztetve, nyakában tábla: Magányos utazó. Már önmagában a tábla is elég lett volna, de ki és miért öltöztette a holttestet babaruhákba? Az oslói speciális gyilkossági csoport egyik nyomozója, Mia Krüger felfigyel egy fontos részletre: a halott kislány körmébe egy egyes szám van karcolva, amiből arra következtet, hogy nem ő az egyetlen áldozat. Mia rendkívüli nyomozói képességének hála a rendőrség párhuzamot von a gyilkosság és egy hat évvel korábban történt eset között, amelyben elraboltak egy csecsemőt Honefoss városából. Az újszülöttet sosem találták meg. Mia szerint a gyilkosnak köze van az eltűnt gyermekhez, és a jelen történései a rendőrség korábbi kudarcát hivatottak megtorolni. Samuel Bjørk krimijében vérfagyasztó titkok nyomába ered, újabb és újabb szörnyűségeket feltárva a norvég múltból, ugyanakkor megteremti napjaink antihősét: Munch nyomozó jó modorát szakmai alázattal, simulékonyságát tökéletes szimattal helyettesíti.

A norvég író, Samuel Bjørk színdarabíró, zeneszerző-énekes, Frode Sander Øien írói álneve. Øien első színdarabját huszonegy évesen írta, azóta két nagy sikerű regény és öt színdarab fűződik a nevéhez. A magába forduló, a médiától szinte teljesen elzárkózó művész hat albumot adott ki eddig, emellett kortársművészeti kiállításokon szerepel és Shakespeare-t fordít. Jelenleg Oslóban él. A kritikusok már most Jo Nesbø utódaként emlegetik.

Szerző: Georges Simenon
Cím: Maigret és a beharangozott gyilkosság (Signé Picpus)
Fordító: Barta Tamás
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 144

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Simenon népszerű hőse, Maigret első megjelenése óta főnixként kel újból és újból életre Magyarországon. A széria pedig ismét egy jelentős fordulóponthoz érkezett: jelen kötet ugyanis a tizedik abban a sorozatban, amelyet az Agave Kiadó 2011-ben indított el (ismételten) hódító útjára. 

Maigret felügyelőnek ezúttal is egy különös gyilkosság rejtélyét kell felderítenie. Egy magát Picpus-nak nevezett levélíró figyelmezteti a rendőrséget arra, hogy másnap délután ötkor meggyilkolnak egy jósnőt. A felügyelő a város összes, magát spirituális képességgel megáldottnak mondó illetőhöz egy-egy rendőrt rendel ki. Ám tartva feletteseitől és attól, hogy gúny tárgyává lép elő, pályafutása során először örül annak, amikor a gyilkosság valóban bekövetkezik. A tetthelyen, az egyik szobába bezárva egy megcsonkolt kezű öregemberre bukkannak. Maigret a nyomozás érdekében bárokba és vidékre utazik, és ahogy megpróbálja összerakni a kirakós darabkáit, úgy döbben rá, hogy talán élete egyik legnehezebb esetébe futott bele.

Cím: A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey)
Rendező: Sam Taylor-Johnson
Főszereplők: Dakota Johnson, Jamie Dornan
Forgalmazza: UIP-Duna Film
Hossza: 121 perc

Február 12-én volt a nagy sikerű és igen csak megosztó regényfolyam első részének a mozis bemutatója, amely nem csak azzal büszkélkedhet, hogy a szinte minden létező rekordot megdöntött  a jegyeladást tekintve, hanem, hogy már egy nappal korábban a fél világ láthatta, hála a premier előtti vetítésnek. (Aminek a logikáját nem teljesen értem, de ennél a filmnél a logika mint olyan, nem sokszor kerül szóba.) És azt se feledjük el, hogy már a premier előtt 3,8 pontos értékelést kapott az imdb-n, amely a Nagy Napig egészen 3.3 pontig zuhant.

Baráti társasággal én is megtekintettem a filmet. Nem fogok hazudni: egész egyszerűen kíváncsi voltam rá. A könyveket nem olvastam, a szereplőválasztáshoz véleményt nem tudtam fűzni, viszont tudtam mire számíthatok a történetet tekintve, tehát mondhatni, hogy teljesen semleges érzésekkel ültem be. Nem voltak túlzott elvárásaim a filmmel kapcsolatban, de nem is ítélkezve vágtam bele. Most, hogy túl vagyok rajta, sőt egy pár napom volt arra is, hogy megemésszem, most sem tudom, hogyan viszonyuljak hozzá. 

Az alaptörténet (bár nem hiszem, hogy bárkinek is be kellene mutatni): A huszonegy évesAnastasia Steel irodalom szakos hallgató, akinek egy alkalommal lehetősége lesz interjút készíteni a jóképű, kifinomult és dúsgazdag Christian Grey-jel. A naiv, ártatlan lány felkelti a férfi érdeklődését, ám igyekszik távol tartani magát tőle. Ám az útjuk többször keresztezi egymást, így a Christian felfedi a lány előtt sötét titkát: seattle-i házában egy saját kis játszószobát rendezett magának, ahol partnernőin éli ki beteges és perverz szexuális vágyait. Arra vágyik, hogy a nők önként alávessék magukat akaratának, hogy ő legyen az igazi domináns.

1979 nyara. Rachel és húga, Patty előtt ott az egész vakáció, a forró, száraz kaliforniai nyár. A tizenegy éves Patty nyakigláb kiskamasz, aki imád kosárlabdázni, és bármit megtenne a nővéréért. Rachel szenvedélye az írás: ezernyi történetet talál ki, és meg van győződve arról, hogy olvasni tud mások gondolataiban. A két testvér a közeli erdőket járja, s lemezborítók nézegetésével meg a szomszédok életéről szőtt fantáziákkal üti agyon az időt. Kedvenc helyük a házuk mögött emelkedő hegyoldal; nem is sejtik, hogy milyen veszélyes helyen játszanak. Amikor aztán egymás után több fiatal nő is gyilkosság áldozata lesz a környéken, a lányok apjára, a jóképű nyomozóra vár a feladat, hogy elfogja a gyilkost, akit a helybeliek Alkonyi Fojtogatóként emlegetnek. A feladat azonban kifog a detektíven; múlnak a hónapok, újabb fiatal nők válnak áldozattá. Rachel minden addiginál veszélyesebb játékba kezd: önmagát használja csaléteknek, hogy segítsen apjának, és lépre csalja a gyilkost.

Az 1953-as születésű Joyce Maynardot sokszor emlegetik a Zabhegyező (hamarosan új fordításban Rozsban a fogó) szerzőkével, J. D. Salingerrel való viharos kapcsolata miatt, amelyről az Otthon a világban című önéletrajzi regényében írt bővebben. Valójában azonban már tinédzser éveiben felhívta magára a figyelmet az újságokban megjelent cikkeivel. Jelenleg több újságnak is dolgozik, emellett fiatalokat oktat az írásra. Tizenöt könyvet jegyez eddig, amelyből összesen négy jelent meg magyarul: a Baby Love (1987-ben), az Otthon a világban (2006-ban), a Nyárutó (2013-ban), és a Lány a hegyen (2014-ben), amelynek megírását valós események ihlették. Az 1970-es évek végén a kaliforniai Marin megye lakosságát valóban rettegésben tartotta egy sorozatgyilkos, Maynard műve mégis több egyszerű thrillernél: lélegzetelállítóan izgalmas és egyben megrendítő regény a családi kötelékekről és a legmélyebb érzésekről.

A Nyárutó című regény nálam igazán toplistás olvasmány volt, így kétség sem fért hozzá, hogy idővel ezt a könyvet is el fogom olvasni. Főleg, mikor megtudtam, hogy ezúttal egy izgalmasnak ígérkező thrillert is kapok, ami az egyik kedvenc műfajom. A Lány a hegyen-ben ismételten a visszautazunk pár évtizedet az időben (a szerző egy interjúban nyilatkozta is, hogy nagyon szereti a történeteit a ’60-as, ’70-es évekbe helyezni, így várható, hogy a további regényei is ebben a korban játszódnak majd), amely vitathatatlanul ad egy fajta hangulatot a sztorinak.

A fülszöveg azonban bármennyire is csábítóan hangzik a krimi- és thrillerrajongók számára, ez a regény még sem sorolható be egyik kategóriába sem. Habár valóban történik gyilkosság, nem is egy, és valóban a családfőnek kell kinyomoznia, ez mind csak keretéül szolgál annak a történetnek, amelyet a szerző valójában el akar mesélni. Mert ez a regény sokkal inkább szól a kamaszkorról, az azzal együtt járó nehézségekkel, a család összetartozásának fontosságáról, és arról, hogy mi történik akkor, ha mindez darabjaira hullik. A regény olvasása közben, és a legvégén is, amikor már leraktuk a könyvet, folyamatosan gondolkodunk a történteken: ki hibázott, kinek kellett volna másként döntenie. A lányok anyja volt az igazán tragikus hős ebben a játszmában, hiszen a saját kis világában él mindvégig, ahová a válás miatt érzett fájdalom űzte őt. Lányaival abszolút nem törődik, pedig mindketten pont abban a korban vannak, amikor lennének kérdéseik, de nem tudják, kihez fordulhatnak bizalommal.

Önmagában tehát inkább a pszichológiai vonal az, ami miatt érdekessé válhat a kötetet (és megvallom, én szeretem az ilyen típusú regényeket is, csak ha a fölszöveg alapján mást várok, akkor kicsit csalódott leszek). A gyilkosságok és a nyomozás, ahogy fentebb említettem, inkább háttérbe húzódik, és habár a kötet végén lesz egy váratlan csavar, ennek sem sikerült egészen jól elsülnie. A legjobban az bosszantott, hogy a rendőrség abszolút magatehetetlen volt, végig egy helyben toporgott, míg a lányok nyomozása sokkal jobban előrébb vitte az eset felderítését.

A regényt tehát leginkább azoknak ajánlanám, akik szeretik az elgondolkodtató, lélektani történeteket, és nem bánják, ha ezt egy kis vérrel fűszerezik meg. De akik valódi thrillert, krimit keresnek, azok inkább más könyvet válasszanak.

Joyce Maynard: Lány a hegyen, ford. Getto Katalin, Alexandra Kiadó, 2014, 352 oldal, 3499 Ft

Hófehérke mindig és mindenütt belecsöppen valami elvadult kaland közepébe. Váratlanul. Kéretlenül. Most éppen Prágába vezeti a jó (vagy a rossz?) sorsa a bátor és találékony finn tinédzsert. Aki végigizgulta Salla Simukka írónő krimitrilógiájának páratlanul fordulatos és körömrágcsálósan izgalmas első kötetét, a Vérvöröst, az már tudja: ahol a Lumikki (magyarul Hófehérke) névre hallgató különös leányzó megjelenik, ott egyszerűen elszabadul a pokol. És erről ő általában a legkevésbé sem tehet… Ezúttal a média világának sötét manipulációja és egy veszélyes szekta lesz a főhősnő ellenfele, akit egy vérfagyasztó bérgyilkos űz erdőn-mezőn, metrószerelvényeken és turistahegyeken át. Ráadásul egy „áltestvérrel" és saját homályos gyerekkori élményeivel is meg kell birkóznia. Az akciófilmbe illő jelenetekben bővelkedő, mozgalmas krimi még hagy jó néhány megoldatlan rejtélyt a következő kötetre is. Várjuk csak meg a végét!

Szerző: Thomas Brezina
Cím: A Démon-háromszög rejtélye (Verschollen im Dämonendreieck)
Fordító: Markwarth Zsófia
Kiadó: Egmont-Hungary Kft.
Oldalszám: 152

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Aki egy kicsit is ismer, vagy úgy-ahogy rendszeresen követte a blogot az elmúlt hét és fél évben, az tudja, hogy gyermekkorom egyik meghatározó írója Thomas Brezina volt. Mivel Magyarországon egyedülálló módon több mint 130 regénye jelent meg, így nem csoda, hogy még ma is akad olyan regénye, ami kimaradt az életemből. Így hát amikor belevágtam a 2015-ös kihívásba, kétség sem fért hozzá, hogy melyik lesz az a könyv (pontosabban ki lesz a szerzője), amelyikkel a "gyerekkorom egy könyve" kitételnek teszek eleget.

Mark Meier-Gagtus nem egy népszerű srác. Legalábbis a suliban és a családi körben. De kevesen tudják róla, hogy valójában ő az egyik legmenőbb tinédzser a földön. Nagyapja ugyanis egy titkosszolgálat ügynöke volt, egészen addig, míg tolószékbe nem került. Ám a baleset után sem keseredett el, tanácsadóként továbbra is a Cyclop alkalmazásában áll. A küldetésekben nagy segítségére van Mark, ugyanis ő az, akit minden feltűnés nélkül tud bevetésre küldeni. Jelenleg a fiúnak, Fantom névre hallgató farkasával együtt a Bermuda-háromszöghöz kell utaznia, hogy rájöjjön, miért tűnnek el a hajók és repülők a titokzatos helyen. Vajon a vízből kinyúló hatalmas kéznek van köze hozzá?

Fülszöveg: Mind ismerjük Hamupipőke, Hófehérke és Csipkerózsika történetét. De hallottál már Alice Bingley-Beckermanről, Reena Paruchuriról vagy Molly Millerről? Persze hogy nem! Még nem. Hogy mi a közös ezekben a lányokban és mesebeli nővéreikben? Ők is három nagyon gonosz mostoha örökbe fogadott lányai. És egyáltalán nem boldogok. Azt hiszik, ezzel egyedül vannak a világon, amíg meg nem érkeznek Putnam Mount McKinsey-be, egy előkelő magániskolába a messzi Massachusettsben. Itt kezdik megtervezni a bosszút. Előbb azonban még találkozniuk kell.

Lily Archer New York Cityben él, rendszeresen olvasgatja az értelmezőszótárt – csupán szórakozásból –, és titokban nagyon vágyik egy pingvinre. Eddigi élete során sok mostohaanyával találkozott már. Voltak köztük kedvesek, de voltak rosszindulatúak is. A mérgezett almák az első regénye, amelyben okos, ravasz humorú történetet mesél el egy – sokszor a családi kötelékeknél is erősebb – barátságról.

Fülszöveg: 1941: Elsötétítés. Harsognak a szirénák, Londonra bombák hullanak, ám Dorothy csak azzal törődik, hogy megteremtse saját önálló életét. Ő más. Nem olyan, mint a szülei, ő sikeres, gyönyörű, és boldog akar lenni Jimmyvel. Mindenáron. 
1961: Egy forró nyári napon, míg családja a suffolki tanyaháznál, a patak partján piknikezik, a tizenhat esztendős Laurel gyermekkori lombkunyhójában bújik meg, és arról álmodozik, hogy Londonba szökik, ahol fényes jövő vár rá. De még mielőtt véget érne az idilli délután, Laurel szemtanúja lesz egy döbbenetes bűnténynek, ami a világon mindent megváltoztat. 
2011: Laurelt, aki immár körülrajongott színésznő, egyre inkább elborítják a múlt árnyai. Emlékek kísértik: édesanyja halálos ágya mellett testvéreivel felidézi azt a hajdani nyári napot. A rejtély vonzerejének engedve visszatér egykori otthonába, hogy megpróbálja összerakosgatni a titokzatos történetet darabkáit. Három idegen – Dorothy, Vivien és Jimmy – története ez, akik három nagyon különböző világból származtak, három idegené, akiket valamikor régen a háborús Londonban hozott össze a véletlen, és akiknek az élete sorsszerűen egybefonódott.
Kate Morton legutóbbi sikerregényének szálai az 1930-as, az 1960-as évek és a jelen között szövődnek. Egy bűntett, a szerelem és a kiszámíthatatlan véletlen szolgáltatja a történet bonyodalmait, és az olvasó alig várja, hogy feltáruljanak a szereplők titkai, s megtudja, vajon a végén minden a helyére kerül-e.

Az ausztrál származású Kate Morton 1976-ban született. Queensland hegyei között nőtt fel, tanult Londonban és Ausztráliában, ma pedig Brisbane-ben él a családjával, jazz-zenész férjével és két kisfiával. Első regénye, a Felszáll a köd 2006-ban jelent meg (magyarul 2010-ben), egy csapásra meghozva a világhírt a szerzőnek. További kötetei, a 2008-as Az elfeledett kert (magyar kiadás 2011) és a 2010-es Távoli órák összesen több mint 8 millió példányszámban keltek el szerte a világon. Legutolsó műve, a Titkok őrzője 2012-ben jelent meg, tavaly már mi is kézbe vehettük, így jelenleg teljes egészében elérhető magyarul a Kate Morton-életmű.

Hasonlóan a szerző korábbi regényeihez, itt is a mában élő hősnő nyomoz egy családi titok után, és eközben feltárul előtte több szereplő szomorú élettörténete. Morton tehát fogta a jól bevált receptet: a romantikus krimi több szálon játszódik, ám ezek a szálak a múlt különböző korszakaiba vezetnek minket, hogy aztán végül teljesen egybefonódjanak Ennek megfelelően ismételten lassan indul be a sztori, kell egy kis idő az olvasónak, mire sikeresen belerázódik a regény hangulatába, ám ha ezen a lépésen túl vagyunk, alig akarjuk letenni a könyvet.

Laurel nyomozásának köszönhetően három további szereplővel is tüzetesebben megismerkedhetünk. Közülük talán Dorothy az, aki leginkább megosztja a közönséget, hiszen az elsőre szimpatikusnak tűnő lány, aki mer harcolni az álmaiért, a későbbiekben olyan tettekre szánja el magát, amit nehéz elfogadni, de megérteni sem könnyű. Az ellenpontjaként van jelen végig Jimmy, aki a háború borzalmait megélve is képes újból talpra állni. Vivien pedig a legtitokzatosabb figura mind közül, nem is kérdéses, hogy neki köszönhető a regényvégi nagy csavar is.

Ahogyan fentebb is utaltam rá, a sztori lassan indul be, de ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy a folytatás sem a pergő cselekményektől válik annyira izgalmassá. Persze, szép fokozatosan haladunk a végkifejlet felé, de ez a lassú építkezés sem válik terhessé az olvasó számára, ugyanis a remekül felépített karakterek és a kiváló hangulat elviszi a hátán az egészet. Így, négy kötet után már bátran ki merem jelenteni, hogy Morton-rajongóvá váltam, így nagyon bízom benne, hogy hamarosan újabb évszázados történettel lep meg minket.

Kate Morton: Titkok őrzője, ford. Borbás Mária, Cartaphilus Kiadó, 2014, 488 oldal, 3990 Ft

Szerző: Kelemen Anna
Cím: A nép szolgálatában
Kiadó: Ulpius-ház Kiadó
Oldalszám: 272

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Amikor az hittük, hogy az Ötven árnyalat-trilógia sikerén felbuzdulva a minőségtelen erotikus regények kiadásán túl nem lehet lejjebb menni, akkor jött Szepesi Niki. Egy ország bízott benne, hogy ennél mélyebbre nem lehet süllyedni, de aztán megérkezett Kelemen Anna és bebizonyította, hogy van lentebb a Mariana-ároknál.

A "könyv" "szerzője" Kelemen Anna, aki állítása szerint nem kurva, csak pénzt fogad el a szexért, és aki nem pornózott, csak kipróbálta magát felnőttfilmekben, ellenben most már kész írónak tekinteni magát. A sajtótájékoztatón készült videóban még egy olyan kijelentést is tett, hogy a továbbiakban is szándékában áll tollat ragadni és írni, én nagyon bízom benne, hogy inkább visszatér eredeti hivatásához, az jobban megy neki.