„Itt a szigeten a holtak mindenhol a szomszédaink. Ehhez kénytelenek vagyunk hozzászokni.”

A tél kellős közepén járunk Öland szigetén, amikor a stockholmi Westin család – Katrine, Joakim és a két gyerek – beköltözik egy régóta lakatlan udvarházba. Ám az idilli békesség, amire olyannyira vágytak a nagyváros után, hamarosan darabjaira törik, amikor Katrinét vízbe fúlva találják a közeli világítótoronynál. Joakim mindent elkövet, hogy ép ésszel élje túl a tragédiát, amit igencsak megnehezít, hogy az öreg ház körülötte furcsán kezd „viselkedni”. Suttogó hangok hallatszanak, a kislánya éjnek évadján szólongat valakit, a pajtaajtót pedig újra és újra nyitva találják. A férfi, bár sosem volt babonás, nem tud szabadulni a gondolattól, hogy felesége még mindig vele van. Katrine halálát először balesetnek vélik, ám Tilda Davidsson felügyelő, aki nemrég érkezett a körzetbe, erről nincs meggyőződve. S a nyomozás különös dolgokat fed fel a környék múltjáról…

Johan Theorin író, újságíró, 1963-ban látta meg a napvilágot a délnyugat-svédországi Göteborgban, és jelenleg is ptt él. Svédországban eddig négy regénye jelent meg, ebből az elsőt, A falon túl (2007) című írást már mi is olvashattuk. Ezzel a művel elnyerte a Svéd Krimiírók Szövetsége legjobb elsőkönyvesnek járó díját. A regényt több mint húsz nyelvre fordították le. A nemrég magyarul megjelent A legsötétebb szoba - a második regénye -  a legjobb skandináv kriminek járó Üvegkulcs-díjjal és a Brit Krimiírók Szövetsége által odaítélt, a legjobb külföldi szerzőnek járó díjjal is büszkélkedhet. A magyar olvasók ezen kívül találkozhattak a nevével a Valami a tekintetében című antológiában is.

Fülszöveg: A vidéki internátus diákközösségét a kíméletlen erőszak, a gyengébb megalázásának kultusza uralja. A főhős, Erik számára azonban ez nem újdonság. A nevelőapjától kapott verések otthon mindennaposak, és korábbi iskolájában is a nyers fizikai erőtől függött a pozíciója. Mint problémás gyerek, ebből a környezetből kerül a bentlakásos intézménybe, mintegy utolsó esélyként. Új barátjával, Pierre-rel kétségbeesetten próbálják megérteni a gonosz természetét, és keresik a megoldást, miként lehet legyőzni úgy, hogy ők maguk nem válnak gonosszá. De vajon le lehet küzdeni az erőszakot erőszak alkalmazása nélkül?

Jan Guillou 1944-ben látta meg a napvilágot norvég anya és francia apa gyermekeként. Mára Svédország egyik legismertebb írójává vált. Leginkább történelmet regényeket és krimiket ír (talán hamarosan a skandináv krimik között is üdvözölhetjük őt?), csak hazájában több mint 10 millió példány kelt el regényeiből. Legtöbb művéből filmet is készítettek, köteteit több mint húsz nyelvre fordították le. 1981-ben jelent meg Könyörtenek című regénye, amely az író saját ifjúkori élményeit örökíti meg, a könyv - amely A legyek ura és az Iskola a határon című művekkel mutat rokonságot – mára klasszikussá vált Svédországban. 2003-ban filmadaptáció is készült a történetből, amelyet 2004-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra is jelöltek. A magyar változat borítóján a szerző ifjúkori arcképe látható.

Februári ​​fagyok söpörnek végig Európán, amikor a kontinens szinte teljes elektromos hálózata összeomlik. A következmények katasztrofálisak. A sötétbe borult utakon egymást követik a karambolok, leáll a fűtés, a vízszolgáltatás, a mobilok feltölthetetlenek, az internet elérhetetlen. Piero Manzano, az olasz informatikus hackertámadást vél felfedezni a háttérben, de gyanúja a hatóságoknál süket fülekre talál. Az Europol terrorelhárító szakértője, François Bollard végül meghallgatja, ám ekkor olyan e-maileket fedeznek fel Manzano laptopján, amelyek rá terelik a gyanút. A támadók agyafúrtak és kíméletlenek. Európában atomkatasztrófák fenyegetnek, az emberek elegendő élelem, víz, üzemanyag és orvosi ellátás nélkül vegetálnak sötét, fűtetlen lakásaikban. A túlélésért folytatott küzdelem hamarosan oda vezet, hogy a rend már csak a katonaság bevetésével tartható fenn…

Marc Elsberg 1967-ben született Bécsben, és a közeli Badenben nőtt fel. Előbb közgazdaságtant, majd formatervezést tanult. Tanulmányaival egy időben már egy bécsi reklámügynökségnek dolgozott, kezdetben grafikusként, majd szövegíróként és tervezőként. Ekkoriban a Der Standard című osztrák napilap rovatvezetőjeként is tevékenykedett. 1995-ben Hamburgba költözött, ahol különböző reklámügynökségek kreatív igazgatója volt. 2003-tól ismét Bécsben él. Blackout című regényén 2007-ben kezdett el dolgozni, amely öt évvel később, 2012-ben látott napvilágot.

Szerző: David Walliams
Cím: Démoni doki (Demon Dentist)
Fordító: Vereckei Andrea
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 432

SPOILERMENTES ÍRÁS!

David Walliams első magyarul megjelent regényével, a Gengszter nagyival azonnal belopta magát a szívembe, és tudtam, hogy bármit is ír ezután, azt nekem el kell olvasnom. Aztán jött a Milliárdos fiú és a Büdöss úr, amelyek bájos humorukkal és tanulságukkal szintén csak megerősítettek ebben a hitben. A Patkányburger esetében már kicsit elgondolkoztam, hogy jó irányba halad-e a szerző, ám a Köténycsellel (az elsőnek megírt története) ismét feltornázta magát a kedvencek közé. A Démoni doki megjelenésére közel egy évet kellett várnunk, talán nem is véletlen, hogy a Patkányburger után nem akarták egyből kiadni a horrornak titulált gyerekregényt. Azonban Walliams ismét bebizonyította, hogy mennyire együtt érez a gyermekekkel és hogy bármilyen abszurd őrültséget is talál ki, mindannyian levonhatjuk belőle a tanulságot.

A tizenkét éves Alfi egyedül él tolószékbe került édesapjával, szinte teljesen egyedül gondoskodik a megélhetésükről. Egy nap az iskolába érkezik egy új fogorvos, aki szinte megbabonázza a gyermekeket. Gyökér kisasszony feltűnésével egyidejűleg különös dolgok veszik kezdetüket: a fogtündér a párnák alá békákat, csigákat, szemeket, és egyéb undorító dolgokat helyez ajándékként. Alfi és újdonsült barátai, a Gabi és Rádzs, a boltos közösen erednek a titok nyomába, azt azonban még egyikük sem sejti, hogy mennyi áldozatot követel magánakciójuk.

Szerző: Vivien Holloway
Cím: Végtelen horizont
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalszám: 432

SPOILERMENTES KRITIKA!

Vivien Holloway a Főnix Könyvműhely egyik legnépszerűbb hazai szerzőjének számít, hiszen rövid időn belül a Végtelen horizont az ötödik kötete, amely a fent nevezett kiadó gondozásában jelent meg. Nekem, ez a regény az első találkozásom vele – már ha nem számítjuk a Táguló horizont című novellát, amely egy tavalyi antológiában kapott helyet, és amely mű egyébként szorosan kapcsolódik ezen kötethez is.

Becky Dwyer egy három évvel ezelőtti súlyos ballépésének a következményeivel kénytelen szembenézni. Mikor nagybátyja egyedül indult útnak, hátrahagyva őt otthonukban, a lány belesétált egy jól kitervelt csapdába, így a rosszhírű Nick Mattock elnyerte tőle a családi légjárót. Becky azonban – tudva, hogy nagybátyja belebetegedne a Lélekvesztő elvesztésébe – alkut ajánlott: saját maga szegődik el Mattockhoz, ha az elengedi a tartozását. A férfi akkor belement a cserébe, és most érkezett el az idő, hogy a lány betartsa az ígéretét. Így hát Becky egy éjjel megszökik, hogy munkába álljon egy olyan hajón, amelyről csak rosszat hallott eddig. A csapat egy része hamar befogadja a lányt, aki idővel próbál belenyugodni helyzetébe, ugyanakkor akadnak páran, akik szívesen látnák máshol Beckyt, mint a hajón. Becksnek tehát nem csak a bűntudattal és új társaival kell szembenéznie, hanem a hajó utálatos kapitányával, valamint azzal a ténnyel is, hogy Nicknek sokkal komolyabb tervei vannak vele, semmint elsőre gondolta volna.

Szerző: A. M. Aranth
Cím: Oculus
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalszám: 424

A. M. Aranth azon kevés szerzők közé tartozik, akinek igyekszem regényeivel mindig naprakész lenni, és nem sokkal a megjelenés után elolvasni azokat. A Holdárnyék-sorozat első két kötetével már bebizonyosodott, hogy a fantáziája határtalan, plusz hangulatot is tud alkotni (egyedül a tinik párbeszédében találtam kivetnivalót), A liliom kora című kisregénye azonban abszolút telitalálat volt nálam. Az idei Könyvfesztiválra várakozásommal (miszerint majd a Holdárnyék 3. részét vehetem kézbe) ellentétben a sci-fi irányába mozdult el, amikor megírta az Oculus című önálló regényét. A könyv szerkesztetlen változatát pedig még év elején megkaptam tőle, amelynek hűségesen neki is láttam már másnap, azonban ismét bebizonyosodott, hogy én és az e-book nem vagyunk jó baráti viszonyban, ugyanis nagyon nehezen haladtam az olvasással (igaz, ebben időhiány is közrejátszott). A hosszas bevezető egyben figyelmeztető is, vagyis a mostani kritika nem a végleges, megszerkesztett, korrektúrázott szöveg alapján készült, így igyekszem pusztán a történetre szorítkozni.

Truth Dunn éppen a tizenhetedik születésnapján válik oculusszá, vagyis egy idős, befolyásos, ám vak asszony látójává. Avalanon, ezen a Földtől távoli bolygón, valamikor a jövőben ugyanis csupán egyetlen ellensége van az embereknek: az amőba, amely megtámadja a szervezetet, és idő előtti vakságot okoz. Éppen ezért gyermekek tucatjait oculusnak nevelnek a szülei, ők lesznek később azok, akik egy technikai műtét segítségével összeköttetésbe kerülnek a gazdáikkal, hogy helyettük is lássanak. Eleinte Truth is behódol Verity Cadogannek, a Kilencek tagjának, ám szép lassan rájön, hogy az oculusoknak és a gazdáiknak egészen más szerepük van a társadalomban, mint amire eleinte gondolt. Örökké lázadó énje továbbra is megmaradt, így igyekszik megőrizni személyiségét, hogy a végsőkig tudjon a rendszer ellen harcolni. Minden akaraterejére szüksége is lesz, mivel a Cernobog legénysége, a Föld utolsó túlélői is Avalonra sietnek, hogy saját uralmuk alá vegyék a bolygót.

Gyilkos-Anders, egy recepciós és egy kiugrott lelkésznő találkozása a boncasztalon… vagyis nem, egyelőre nem a boncasztalon, hanem egy motelnek álcázott kuplerájban a keresztény egyháztörténelemnek és a svéd kriminalisztika menetének teljesen új irányt szab. A regényben „nem szokványos" pénzkereseti lehetőségek után kutat első (és második) pillantásra jelentéktelennek tűnő fiatal portás, egy nagydumás istentagadó lelkészcsaj és egy reménytelenül fafejű verőember. Először céges szintre emelik a verési-pénzbehajtási szolgáltatást, utána bibliai alapokon nyugvó, borban tocsogó egyházat alapítanak, végül újrafazonírozzák a Mikulást, s közben – ahogy azt Jonasson korábbi hőseitől, a százéves embertől és a remekül számoló analfabétától megszokhattuk – folyton menekülnek valakik elől, közben milliókat veszítenek, hogy aztán újra nyerjenek, s közben Jonasson egy pillanatra sem áll le a sziporkáival.

Kétségbeesett éjszakai segélykérés fut be a rendőrségi ügyeletre. Fiatal lány könyörög: mentsék meg, a saját családja akarja megölni. Elrabolták. A lány kurd bevándorlók gyermeke, kiskorában érkezett Finnországba a szüleivel és testvérével. Sörétes puskával fejbe lőtt futó holtteste az erdős területet átszelő futóösvényen. Egy lányé. Aztán egy férfié. És később egy harmadik áldozat: ezt a kocogót már egészen brutálisan mészárolták le, mielőtt főbe lőtték. A zsebükben egy medál a vérszomjas azték főisten, Huitzilopochtli képmásával. Hogyan fonódik össze a két idegborzoló esemény? Természetesen a magyar származású nyomozó, Fekete Anna tartja kezében a szálakat. Az egyik nyomozást eleinte szinte titokban, a saját erejéből folytatja, míg a másikat rendőr társaival. Idegengyűlölő kollégájának piszkálódásával éppúgy meg kell küzdenie, mint saját félelmeivel, emlékeivel. Mert ő is bevándorlóként érkezett mostani hazájába. Akciódús, sokrétű, izgalmas krimi a Kolibri. Különlegességei a finom megfigyelések, a társadalmi kérdések iránti érzékenység. A könyvet több nyelvre lefordították, és szép sikert aratott a nemzetközi könyvmustrákon.

Szerző: Brynjulf Jung Tjønn
Cím: A világ legszebb mosolya (Så vakker du er)
Fordító: Petrikovics Edit
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 136

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Kolibri Kiadó Magasfeszültség!-sorozata talán az egyik legjobb kezdeményezés, amely az utóbbi időben történt a hazai ifjúsági könyvpiacon. Manapság ritka az olyan kiadó, aki bemeri vállalni a halállal, erőszakkal, kitaszítottsággal vagy éppen a nácizmussal foglalkozó köteteket, ha pedig mégis, akkor igen szűk térben kap csak reklámot. Ennek ellenére, a Kolibri gondos munkálatokkal kezdte meg két évvel ezelőtt tematikus sorozatát, amelynek tavaly ősszel immáron a hatodik kötete jelent meg. 

A történet főhőse Henrik, a tizennégy éves srác, aki anyjával és annak rákos beteg testvérével él egy fedél alatt. A fiú apjaként tekint nagybátyjára, ezért is fáj látnia, ahogy napról napra elsorvad. Vigaszt egyedül Kjersti jelent számára, aki a fiúnak a világ legszebb mosolyával rendelkező hölgye. Henrik a boldogság és a bánat között ingadozik, és ahogy telik az idő, úgy kell minél hamarabb megtanulnia felnőtté válni. 

Az áprilisi könyvfesztiválra jelenik meg A. M. Aranth, alias Holló-Vaskó Péter következő regénye, amely az Oculus címet viseli. A történet egy alternatív jövőbe repít el minket, ahol a fiatalok többségét arra képzik ki, hogy elérve a megfelelő kort az idős vezetők látói legyenek. Az alapvetés nagyon izgalmas, a szerzőnek hála pedig jómagamat az előolvasók közé sorolhatom. Nagyjából a regény egyharmadánál járok, de bizton állíthatom, hogy az Oculus Péter eddigi legszínvonalasabb munkája. A háttérvilágot - legalábbis amennyit eddig megismertem belőle, mert folyamatosan érnek meglepetések - nagyon jól eltalálta és kidolgozta, sok kérdés merül fel az olvasóban, de jelen pillanatig mindre választ kaptunk (vagy így folytatva a sztorit választ fogunk kapni). 

Többek között ezért is vállaltam részt a bloggerek közös borítóleleplezéses projektjében - pedig az efféle kezdeményezések távol állnak tőlem mostanság. De az Oculus esetében, látva a szerző munkáját és azt az igyekezetet, lelkesedést, amellyel ezt végzi, szeretném én is a tőlem telhetőt megtenni, hogy minél több emberhez eljusson a regény híre. 

Ha a teljes posztot megnyitjátok, látjátok, kétféle borító is készült, ezzel kapcsolatban pedig a szerző szavazásra buzdít minden leendő olvasót, megspékelve ezt egy kis nyereményjátékkal. A fődíj a Könyvfesztiválra megjelenő Oculus dedikált példánya, de egyéb meglepetéssel is készül az író. Szavazni ide kattintva tudtok!  

A tovább után kattintva megnézhetitek a másik borítót,a szerző egy kis kulisszatitkot is elárul annak születéséről, elolvashatjátok a fülszöveget, valamint én is nyilatkozom a borítóról.

Szerző: Jenny Rogneby
Cím: Leona – Pókerjátszma (Leona – Tärningen är kastad)
Fordító: Erdődy Andrea
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 400

Jenny Rogneby krimijét az Animus Kiadó már jóval a megjelenés előtt beharangozta, hiszen gyakorlatilag a svéd kiadás hetek alatt berobbant a köztudatba. Alapból nagy kedvenceim a skandináv krimik sorozat, mégis izgatottan vártam, hogy mitől olyan különleges ez a történet, miért is vezeti mindenhol a sikerlistákat. Most, hogy túl vagyok a köteten, abszolút megértem a „rajongókat” ugyanis a szerző egy csavarral az egész krimi-világot a feje tetejére állította.

Különös eset zavarja meg Stockholm város nyugalmát. Egy alig hétéves kislány betér a bankba, meztelen teste mindenhol sebes, vérzik, a kezében tartott maci pedig beszél helyette: adjanak neki pénzt, különben a lány meghal. A gyermek-bankrablás a szociálisan érzéketlen Leona Lindberg asztalára kerül, aki már több ügyben is hatékonyan közreműködött. Leona nyomozásba kezd, ám hamar falakba ütközik: a bűntény nyomait szinte profi módon eltűntették, tanút sem találnak, aki látta volna a nem mindennapi esetet. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a nyomozó mellé két zöldfülűt is adnak, akiket a magányos farkasként dolgozó rendőr természetesen csak koloncnak érez a nyakán. Hamarosan újabb bűntény történik, Leona pedig egyre jobban a részesévé válik mindennek.

Fülszöveg: Frans Balder professzor, a mesterséges intelligencia kutatásának elismert szaktekintélye felhívja Mikael Blomkvistet, a Millennium főszerkesztőjét, aki felett egyébként a rossz nyelvek szerint már eljárt az idő. A professzor azt állítja, döntő jelentőségű információkkal rendelkezik az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségről. Kiderül továbbá, hogy kapcsolatban állt egy első osztályú hackerrel, akinek személyleírása ráillik egy Blomkvist által nagyon is jól ismert nőre. Mikael abban reménykedik, hogy végre itt a nagy címlapsztori, amelyre neki és a lapnak is szüksége van. Lisbeth Salandernek pedig, mert természetesen róla van szó, ezúttal is megvan a maga küldetése.

Rajongók milliói remélték, hogy a skandináv krimit világhíressé tevő tetovált lány története így vagy úgy, a szerző, Stieg Larsson hirtelen halála után is folytatódhat. Időről időre nem megerősített hírek kaptak szárnyra a Millennium-sorozat fiók mélyén rejtőző negyedik kötetéről. Mígnem egy váratlan fordulattal a svéd kiadó felkérte a közismert írót, újságírót, David Lagercrantzot, hogy írja meg a folytatást. Lisbeth Salander, a tetovált lány tehát újra a rosszfiúk nyomába ered, s a regényben természetesen feltűnik Mikael Blomkvist, a Millennium főszerkesztője is. 

Szerző: Jo Nesbø
Cím: Fehér éjszaka (Mere blod)
Fordító: Petrikovics Edit
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 224

SPOILERMENTES KRITIKA!

Jo Nesbø a(z eddig) tíz kötetből álló Harry Hole-sorozat révén lett igen népszerű a világ olvasói között. Nem egy történetéből filmet is forgattak (és szintén nem egy van már tervbe véve Hollywoodban), a Doktor Proktor pukiporából a Kolibri Színház készített bábelőadást, legutóbbi magyarországi dedikálásán pedig jóval a kezdés előtt több százan sorakoztak a helyszínen. Nem véletlen tehát, hogy a hazai kiadó, az Animus szinte rekordsebességgel hozza el a legújabb történeteit, nem történt ez másként a Fehér éjszakával is, amely egyben az igen vegyes fogadtatású Vér a havon című regény laza folytatása.

Egy nap norvég férfi érkezik az Isten háta mögötti lappföldi faluba, ahol a legfőbb összeütközési pont a vallás az ott lakók között. A férfi Ulfként mutatkozik be, és azt állítja, hogy vadászni érkezett. Ám az igazság az, hogy egy drogbáró elől menekül, akit becsapott, mikor az újabb feladattal bízta meg őt, ám Jonnak (a férfi valódi neve) nem fűlött hozzá a foga. Jon megismerkedik a laestadiánusok vezetőjének lányával, Leával, akit akarata ellenére kényszeríttettek házasságba, és a fiával, Knuttel. A köztük lévő távolságot szép lassan el kezdik leküzdeni, ám Jon tudja, hogy a sorsa elől nincs menekvés: a Halász vérdíjat tűzött ki a fejére. És nem nyugszik, míg meg nem kapja, amit akar.

Szerző: Timo Parvela
Cím: Ella a tengeren (Ella aalloilla)
Fordító: Patat Bence
Kiadó: Pongrác Kiadó
Oldalszám: 176

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Timo Parvela nem csak Finnországban, hanem szerte a világon ismert gyermekkönyvíró. Magyarországon három különböző kiadó gondozza a köteteit párhuzamosan, ami nem túl gyakori hazánk könyvpiacán, sőt, a Cerkabellánál épp a napokban jelent meg az Ella-sorozatból megismert Pate önálló kötete. A Pongrác Kiadó által gondozott széria nálunk is egyre népszerűbb, idén két kötet is megjelent.

Ella és barátai az előző kötetben megismert Elvira, a rocksztár hajójával vágnak neki egy kalandos tengeri útnak. Szeretett tanító bácsijuk és felesége is velük tart, no meg persze néhány szülő, akik közül nem egy benne van mindenféle csínytevésben. Ám a tengeri utazás sok meglepetést tartogat: a tanító bácsi bejelenti, hogy jövőre otthagyja az iskolát, helyére pedig a most megismert túravezető érkezik, aki viszont nem hisz a mesékben és a gyerekeket is erre próbálja nevelni. Ella és barátai azonnal tudják, hogy az ügy nem tűr halasztást, valamit tenni kell, hogy a tanító bácsi velük maradjon.

Szerző: Csabai Márk
Cím: A hatlövetű
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 392

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Csabai Márk nevével akkor találkoztam először, mikor az azóta már jobb létre szenderült Ulpius-ház Kiadó felkarolta őt, és az Egy csibész naplója című regényét újból megjelentette (előtte egy másik, kisebb hazai kiadó adta ki). Azóta a sorozat trilógiává vált, idén ősszel pedig érkezett is a negyedik regény (immár az Athenaeum Kiadó jóvoltából), amely bár valamennyire kapcsolódik az előző kötetekhez, önmagában is élvezetes olvasmány.

Gyulai Emánuel, a fiatal írópalánta legújabb regénye, a Hatlövetű hatalmas sikert arat az országban. Ám a szerző igencsak meglepődik, mikor "szereplői' közül ketten megjelennek az ajtajában és jóformán laposra verik. Mint kiderül, hősünk egy azóta sitten ülő cimborájától hallotta a sztorit, amelyet később saját szerzeményként és fikcióként tárt az olvasói elé. A pénzrablás részleteit nagyban ecsetelő történet azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A két férfi - avagy ahogy Emánuel nevezi őket: az Agy és a Szekrényhátú - csak annyit akarnak tudni, hol van a szajré. Ezt azonban csak egyetlen egy ember tudja, Oszi, a börtönben ülő tag, aki a segítségéért cserébe nagy árat kér: a szabadságot.

A Pongrác Kiadónak hála egy újabb ifjúsági sorozat kerülhet fel teljes egészében a gyerekek polcaira. Az olasz származású Pierdomenico Baccalario hazájában az egyik legnépszerűbb szerző, hazánkban is szép számmal jelentek meg regényei, illetve olyan kötetek, amelyek megalkotásában szervesen közreműködött.

Az előző részekben megismerkedhettünk négy főhősünkkel, Elettrával, Shenggel, Mistrallal és Harvey-val, akik egy decemberi éjszakán találkoznak először, sorsuk pedig azonnal megpecsételődik. Róma és New York után a kalandok a harmadik kötetben Párizsban folytatódnak, ahol Ízisz titokzatos vitorlája után kezdenek nyomozni, végül Sanghajban érnek véget a negyedik kötettel, ahol együtt lesz a négy felkutatott tárgy, a küldetés pedig befejeződik.

Hamarosan itt a tél, a hideg estéken pedig nincs is jobb, mint egy kényelmes meleg fotelben, ágyban pihenve könyvet olvasni. Az Athenaeum Kiadó jóvoltából négy napon keresztül játszhattok a Könyvkritikák oldallal értékes nyereményekért. Négy nap - négy nagyszerű regény - 4x3 válasz - négy nyertes!

A játék menete: A nyereményjáték időtartama 2015. október 26. - 2015. október 29.november 2. Az adott nap kérdéseit tartalmazó poszt pontban éjfélkor fog megjelenni az oldalon, onnantól kezdve 5 teljes napotok lesz rá, hogy elküldjétek a helyes megfejtést. (Éppen azért, mert számolunk azzal, hogy valaki mind a négy napot kint tölti.) Így tehát:

• 1. nap: 2015. október 26. hétfő (0:00), határidő: 2015. október 30. péntek (23:59)
• 2. nap: 2015. október 27. kedd (0:00), határidő: 2015. október 31. szombat (23:59)
• 3. nap: 2015. október 28. szerda (0:00), határidő: 2015. november 1. vasárnap (23:59)
• 4. nap: 2015. november 2. hétfő (0:00), határidő: 2015. november 6. péntek (23:59)

A helyes megfejtéseket minden esetben a konyvkritikanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre várjuk. 

Figyelem! Mivel technikai okok miatt a negyedik nap kérdései nem kerültek ki az előre megadott határidőben, a nyereményjáték időtartama meghosszabbodik! A 4. nap kérdéseire 2015. november 6. péntek 23:59-ig várjuk a megfejtést, a többi játéknap határideje változatlan!

Sorsolás és eredményhirdetés: 2015. november 3. kedd.2015. november 7. szombat A nyertesek a nyereményüket postán kapják meg. (Természetesen ez azt jelenti, hogy több nyertes sorsolunk, minden nap egyet, de ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkozzatok meg mindegyik játékkal!)

A nyereményjáték célja egyben Jodi Picoult könyveinek népszerűsítésre, amelyek közül négy (A nővérem húga, Tizenkilenc perc, Törékeny, Szívtől szívig) nemrég egy új, letisztultabb, talán mondhatom, hogy impozánsabb borítóval látott napvilágot. Nem titok, hogy Picoult nálam benne van a TOP10 szerzők között, akinek eddig jóformán egyig regényében sem kellett csalódnom. Így külön öröm számomra, hogy az Athenaeum Kiadóval közösen pont az ő könyveivel szervezhetek ismét nyereményjátékot, és ajándékozhatunk meg közösen új élménnyel olvasókat.

A negyedik nyereménykötet a szerző egyik legvitatottabb regénye, a Szívtől szívig, amely a hazai olvasókat is igencsak megosztotta.

"E bravúros fordulatokkal tarkított, megindító regény egy gyilkosságért halálra ítélt férfi történetét dolgozza fel, aki azért küzd, hogy felajánlhassa szívét egykori áldozata szívbeteg kislányának. A kisvárosias New Hampshire államban e szándéka, és a személye körül kialakuló legendák alaposan felborzolják a kedélyeket. Egy talpraesett jogásznő és egy fiatal katolikus pap mégis a férfi ügye mellé áll – miközben az események hatására mindkettejük élete gyökeresen megváltozik.A népszerű írónő, a Nővérem húga és a Tizenkilenc perc szerzője, e kötetében is rendkívüli érzékenységgel foglalkozik olyan kényes témákkal, mint a szervadományozás, a halálbüntetés és a vallásos meggyőződés. A könyv több héten keresztül vezette a New York Times bestseller-listáját."

Ha kedvet kaptatok Ti is a kötethez, és még nincs ott a polcotokon, nincs más dolgotok mint megválaszolni az alábbi három kérdést, amelyhez az Athenaeum Kiadó oldala nyújt segítséget nektek!

1. Melyik "művészeti ág" képviselője Pirner Alma, akinek kötete hamarosan megjelenik?

2. Hány novellát tartalmaz Nógrádi Gergely Hátborzongató Históriák című kötete?

3. Melyik ismert mesén alapszik Salla Simukka trilógiája?

A helyes válaszokat tehát 2015. november 6. péntek 23 óra 59 percig várjuk a konyvkritikanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre. 

Szerző: Rene Denfeld
Cím: Az elvarázsoltak (The Enchanted)
Fordító: Kleinheincz Csilla
Kiadó: Fumax Kiadó
Oldalszám: 216

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az az igazság, hogy nagyon szeretem a szépirodalmi alkotásokat is, viszont ez az egyetlen olyan műfaj, amely nálam igen csak hangulatfüggő. Mivel tudom, hogy általában ezek az írások nehéz témát dolgoznak fel, amelyet többször át kell rágnom magam, időnként egy-egy részt újraolvasva, így nehezen kezdek bele a magas irodalomnak titulált köteteknek. Rene Denfeld regényével is így voltam, melynek már a címe és a borítója szó szerint elvarázsolt, nagyon vártam már, még is több mint fél évnek kellett eltelnie, mire kézbe vettem. 

Van egy, hol azok az emberek várnak, akiket a bíróság halálra ítélt. Azonban a halál még sem jött el értük. Ugyanis ügyüket újra kivizsgálják, hogy minden kétséget kizáróan meg tudjanak győződni bűnösségükről. Addig pedig elzárva élnek a világtól, nem láthatnak a természetet, nem érinthetnek emberi kezet, nem szólhatnak egymáshoz. Ők az elvarázsoltak, akiknek lakhelyük alatt aranyszőrű paripák vágtatnak, legalábbis történetünk mesélőjének látomásai szerint. Egy hölgy, aki értük küzd és egy bukott pap, akinek küzdenie kellene értük az egyetlen remény az itt lakók számára. De vajon mit jelent a remény egy ilyen élet számára? Ez a kérdés merül fel leginkább az olvasóban, miközben megismeri a szereplők és kiváltképp York, a fegyenc történetét.

Hamarosan itt a tél, a hideg estéken pedig nincs is jobb, mint egy kényelmes meleg fotelben, ágyban pihenve könyvet olvasni. Az Athenaeum Kiadó jóvoltából négy napon keresztül játszhattok a Könyvkritikák oldallal értékes nyereményekért. Négy nap - négy nagyszerű regény - 4x3 válasz - négy nyertes!

A játék menete: A nyereményjáték időtartama 2015. október 26. - 2015. október 29. Az adott nap kérdéseit tartalmazó poszt pontban éjfélkor fog megjelenni az oldalon, onnantól kezdve 5 teljes napotok lesz rá, hogy elküldjétek a helyes megfejtést. (Éppen azért, mert számolunk azzal, hogy valaki mind a négy napot kint tölti.) Így tehát:

• 1. nap: 2015. október 26. hétfő (0:00), határidő: 2015. október 30. péntek (23:59)
• 2. nap: 2015. október 27. kedd (0:00), határidő: 2015. október 31. szombat (23:59)
• 3. nap: 2015. október 28. szerda (0:00), határidő: 2015. november 1. vasárnap (23:59)
• 4. nap: 2015. október 29. csütörtök (0:00), határidő: 2015. november 2. hétfő (23:59)

A helyes megfejtéseket minden esetben a konyvkritikanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre várjuk. 

Sorsolás és eredményhirdetés: 2015. november 3. kedd. A nyertesek a nyereményüket postán kapják meg. (Természetesen ez azt jelenti, hogy több nyertes sorsolunk, minden nap egyet, de ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkozzatok meg mindegyik játékkal!)

A nyereményjáték célja egyben Jodi Picoult könyveinek népszerűsítésre, amelyek közül négy (A nővérem húga, Tizenkilenc perc, Törékeny, Szívtől szívig) nemrég egy új, letisztultabb, talán mondhatom, hogy impozánsabb borítóval látott napvilágot. Nem titok, hogy Picoult nálam benne van a TOP10 szerzők között, akinek eddig jóformán egyig regényében sem kellett csalódnom. Így külön öröm számomra, hogy az Athenaeum Kiadóval közösen pont az ő könyveivel szervezhetek ismét nyereményjátékot, és ajándékozhatunk meg közösen új élménnyel olvasókat.

A harmadik nyereménykötet a szerző egyik legkomolyabb témát, az iskolai erőszakot feldolgozó regénye, a Tizenkilenc perc, amely hamar a hazai olvasók egyik nagy kedvencévé vált. 

"A világszerte méltán népszerű írónő regénye olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak? Érdemes-e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjon minket a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté? Homokba dughatjuk-e a fejünket, vagy ezzel csak saját magunkat és gyermekeinket veszélyeztetjük? Lehet, hogy nem elég jól, nem elég okosan szeretjük õket, és így nem is tudjuk megvédeni õket se maguktól, se a világtól?"

Ha kedvet kaptatok Ti is a kötethez, és még nincs ott a polcotokon, nincs más dolgotok mint megválaszolni az alábbi három kérdést, amelyhez az Athenaeum Kiadó oldala nyújt segítséget nektek!

1. Ki készített mozifilmet Czető Bernát László Veszettek című regényéből?

2. Mi a központi helyszíne Gwenda Bond Lány a kötélen című kötetének? (Pontos megnevezést várunk!)

3. Mi a foglalkozása a főszereplőnek Lana Millan Átkozott Hannah Brown című regényében?

A helyes válaszokat tehát 2015. november 1. vasárnap 23 óra 59 percig várjuk a konyvkritikanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre. 

Fülszöveg: Elsa majdnem nyolcéves, és „különleges”. Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli. Másként a szomszéd, akit nagymama mintegy véletlenül eltalál egy paintballfegyverrel, máshogy a saját lánya, aki (többek között) dohányzási szokásai miatt neheztel rá, és megint másképp az ingyenújság terjesztője, aki nem ért a szép szóból, hogy nagymama nem kér reklámot. Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez – jobbára házbéli szomszédaikhoz –, akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.

Az utóbbi években a skandináv krimijeiről ismert Animus Kiadó tavaly ősszel egy újabb svéd regénnyel jelentkezett. Az ember, akit Ovénak hívnak azonban nem egy újabb nyomozást történetét mesélte el, hanem egy ötvenkilenc éves férfiét, akit mindenki utálna, ha a szomszédja lenne, a regény főhőseként azonban hamar belopta magát az olvasók szívébe. Fredrik Backman egészen fiatalnak számít az írók között, hiszen mindössze harmincegy éves volt, mikor első regénye megjelent Svédországban. Két év leforgása alatt több mint hatszázezer példány kelt el  Az ember, akit Ovénak hívnak című kötetből, amely a kilencmilliós országban igazi sikertörténetnek számít. Azóta két további könyvet ír, a jövőben évente tervez kiadni egyet-egyet. (És jövőre érkezik magyarul is a harmadik regény!)