Hellboy - A leláncolt koporsó és más mesék
Szerző: Mike Mignola
Cím: Hellboy - A leláncolt koporsó és más mesék (Hellboy - The Chained Coffin and Others)
Fordító: Galamb Zoltán
Kiadó: Cartaphilus Kiadó
Oldalszám: 176
SPOILERMENTES ÍRÁS!
Mike Mignola Hellboy-sorozata a harmadik, és a magyar olvasóknak eddig utolsó részéhez érkezett. Az előző két kötetben megismerhettük Pokolfajzat Földre hozatalának történetét, valamint két nagyobb esetének is szemtanúi lehettünk. A harmadik, gyűjteményes kötet összesen hét novellát tartalmaz.
A kötet lapjain rövidebb (alig pár oldalas) és hosszabb (két füzetnyi) történetek kaptak helyet. Mindegyik Hellboy egy korábbi ügyét mutatja be, így találkozhatunk beszélő hullákkal, életre kell homunkuluszokkal, kriptákba és föld alatti világokba utazhatunk el, régi ellenfelek térnek vissza, mint például Baba Jaga, de új tagok is bővítik a legyőzendőek táborát. A legtöbb novella ismert rémtörténetek, mítoszok és híres írók alkotta horrorsztorik átirata, amit Mignola nem is rejt véka alá.
Az első (A tetem) például egy ír mese alapján készült, a különlegessége, hogy két oldalas folytatásokban jelent meg 1995-ben, így a történet végig pergős marad, talán ennek is köszönhető, hogy a Hellboy-univerzum egyik legjobb darabjával állunk szemben. A Vascipőt viselő, hat oldalas novella a leggyengébb az én szememben, ennek igazából értelmét sem látom, miért került bele ebbe a kötetbe, hiszen semmi pluszat nem ad a történethez vagy a szereplők mélyebb megismeréséhez. A Baba Jaga szintén a rövidebb lélegzetvételű írások közé tartozik, ugyanakkor sokkal izgalmasabb az előző alkotásnál. Ebből derül ki számunkra, hogy az előző kötetben feltűnt, orosz népmesék ihlette boszorkány hogyan vesztette el szemét, és hogy mekkora hatással is bír a természetre. A Karácsony a föld alatt már tisztességesebb alkotás a terjedelmét tekintve, és a címével ellentétben semmilyen ünnepi hangulatot nem áraszt, ugyanakkor kellemes borzongást kínál az arra fogékonyaknak. A kötet címadó novellája, A leláncolt koporsó egy újabb átirat (ezúttal egy angol meséé) 1995-ből, de sajnos az izgalmas cím kevésbé érdekes történetet rejt magában. A Szentágost farkasai 1994-ben, az első kötet megjelenése után látott napvilágot 8 oldalas folytatásokban (összesen négy lapszámban), ez egy újabb jól sikerült alkotás, a hideglelés garantált. A befejező történet (A bosszús kolosszus) a maga közel ötven oldalával a leghosszabb novella a kötetben, érdekessége pedig abban rejlik, hogy a második kötetnek kvázi a folytatása, hiszen itt derül ki, mi lesz Liz és az életre keltett homunkulusz sorsa.