Szerző: Ben Brooks
Cím: Lolito (Lolito)
Fordító: Török Krisztina
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 272

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A nagyjából velem egyidős Ben Brooks polgárpukkasztónak kikiáltott regénye 2014-ben jelent meg az Agave Kiadó gondozásában, akiknek az új műfaj nem igazán hozta meg a várt sikert. A kötettel a megjelenésekor én is szemeztem, aztán végül csak elkerültük egymást, de a legtöbb helyen ma már párszáz forintért dobálják az emberek után (ha jól emlékszem, én 400-ért vettem), így végül mégis csak adtam neki esélyt.

A tizenöt éves Etgar élete mondhatni romokban hever. Szülei elutaztak Oroszországba egy rokonuk esküvőjére, teljesen magára hagyva fiukat angliai otthonukban, akinek nem csak a kutyára és a ház épségére kell vigyáznia (több-kevesebb sikerrel), hanem a saját lelki világára. Különösen most, hogy kiderült, barátnője megcsalta őt, minek következtében Etgar szakít vele és inkább alkoholba fojtja bánatát. Unalmában pedig egy online társkereső oldalra is regisztrál, ahol megismerkedik a negyvenes éveiben járó Macy-vel, a szintén unatkozó háziasszonnyal. Chatelés, egymás fantáziájának izgatása webcamerán keresztül, és végül a nagy találkozás.

Szerző: David Ebershoff
Cím: A dán lány (The Danish Girl)
Fordító: Szántai Zsolt
Kiadó: I.P.C. Könyvek
Oldalszám: 464

Mikor tavasszal megnéztem Tom Hooper legújabb filmjét, A dán lányt, az olyan hatást gyakorolt rám, amelyet mozifilmnek régóta nem sikerült (emlékeim szerint A fekete hattyú volt az utolsó). Olyannyira, hogy amikor városunkban egy helyi moziünnep keretében ismételten levetítették a filmet, másodszorra is jegyet váltottam rá, pedig évek óta nem volt olyan film, amelyet kétszer néztem volna meg. Amikor megtudtam, hogy az alkotás a valós eseményeken túl egyben egy regény adaptációja is, amely ráadásul magyarul is elérhető, azonnal lecsaptam rá.

A fiatal Einar Wegener ismert és elismert festő Dániában, a kritikusok szerint korának egyik legjobbja. Mellette felesége, a szintén művész Greta Waud a maga portréival igencsak mellőzöttnek érezheti magát. Azonban egy nap az életük gyökeresen megváltozik: mivel Greta modellje nem érkezik meg időben, ám a nő szeretné befejezni a művét minél hamarabb, megkéri a férjét, hogy vegye fel Anna ruháját, hogy annak esése tökéletesen olyan legyen, mint az eredetié. Ez a jelentéktelennek tűnő esemény gyökeres fordulatot hoz az életükbe, Einarban pedig rég elfojtott vágyakat hoz felszínre. A férfi egyre többször húz fel női ruhát, és jelenik meg a kitalált Lili alakjában. Greta eleinte nem teljesen érti, ám támogatja férje viselkedését, idővel partnerévé is válik annak boldogságában. A társadalmi előítéletek miatt azonban egyiküknek sem könnyű, ezért Greta úgy dönt, együtt utaznak Párizsba, ahol Einar gyermekkori barátja, a műkereskedő Hans él.

Szerző: Irene Adler
Cím: A fehér kastély (Il castello di ghiaccio)
Fordító: Todero Anna
Kiadó: Manó Könyvek
Oldalszám: 256

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Sherlock, Lupin és én, véleményem szerint az utóbbi évek egyik legjobb ifjúsági könyvsorozata. Minden megvan benne, ami rászoktathatja a fiatal korosztályt az olvasásra: szerethető karakterek, izgalmas, fordulatos történet, gyönyörű kivitelezés. Nem véletlen, hogy az álnév mögé rejtőző Alessandro Gatti szériájának hazánkban is nagy az olvasótábora.

Irene Adler az előző kötet végén megtudta az igazságot a származásról. A fiatal lánynak azonban a váltás túl hirtelen, érzelmileg teljesen összezavarodott, éppen ezért utazik el Davos-Platzba, a svájci Alpok fenséges csúcsai közé, ahol hamarosan újra összeáll a nagy csapat: az ifjú Sherlock Holmes, Arséne Lupin és Irene. A környéken lévő fehér kastély azonban veszélyes titkot rejt: éjszakánként fel-feltűnő fénycsóvák, titokzatos alakok, és egy nemzetközi bűnszervezet. A három jó barátnak nem is kell ennél több: együtt vágnak neki az újabb kalandnak, hogy aztán életük egyik legveszedelmesebb, egy kémhálózatot is érintő nyomozás rejtélyét oldják meg.

Szerző: Szélesi Sándor
Cím: Pokolhurok
Kiadó: Pergamon Kiadó
Oldalszám: 256

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Pokolhurok című kötet az idei Könyvhét egyik meglepetésregénye volt. Általában mindig céltudatosan keresem fel a standokat, szigorúan kiszámolva, hogy mire és mennyit költök (plusz a kihagyhatatlan akciók), azonban mindkét könyvünnepen (Könyvfesztivál + Könyvhét) megengedem magamnak az a "luxust", hogy egy be nem tervezett kötetet is beszerezzek. Éppen Kovács Attilával (Holden Rose) beszélgettem, és az Ajtók és átjárók című könyvet dedikáltattam, amikor felhívta a figyelmemet, hogy Szélesi is megérkezett (ő is írt az antológiába), és ha már ott vagyunk meséljen nekem a legújabb regényéről. Egy kellemes félórát töltöttünk együtt Szélesivel, aki a kérdéseimre végtelen türelemmel válaszolt, végül a Pokolhurokkal a táskámban távoztam a helyszínről.

A történet főszereplője Gábor, aki különösen magas intelligenciahányadosának köszönhetően gyorsított tempóban végezte el az gimnáziumot és az egyetemet, majd Amerikában kezdett dolgozni. A huszonkét éves fiatalember nem csak a szakmai fejlődés miatt választotta az új földrészt, hanem múltja elől is menekül: szüleit gyermekkorában cigányok ölték meg, ettől pedig olyan nagy mértékű rasszizmus alakult ki benne, amely nem hagyja nyugodni. Nagymamája betegsége miatt azonban haza kell térnie egy időre, amikor is találkozik régi barátaival, és szembesül azzal, hogy a romakérdés Magyarországon egyre súlyosabbá válik. Visszatérve Amerikába kifejleszt egy rasszspecifikus vírust, amellyel revánsot vehet.

Szerző: George R. R. Martin
Cím: A jégsárkány (The Ice Dragon)Fordító: Bujdosó István
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 120

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Véleményem szerint nincs olyan ország, ahol George R. R. Martin neve ne mondana semmit bárkinek is. A legtöbben úgy ismerik, hogy „az a szakállas, szadista vén fazon”, ugyanis nincs még egy olyan író, aki olyan könyörtelenséggel és hirtelenséggel tenné el láb alól szereplőit, mint ahogyan ő. A Trónok harca tévésorozat (amely immár a hatodik évadán is túl van) bevezető epizódja óta olvasók millióival ismertette meg a fantasy műfaj új oldalát. Habár a következő regényére még éveket kell várni (ha kijön egyáltalán, nem úgy tűnik, hogy Martin nagyon törné magát a hatodik féltégláért), a magyar olvasók viszonylag szerencsés helyzetben vannak. Hazai kiadója, az Alexandra sorra veszi elő a régebbi írásokat, köztük a vámpíros Lázálom címűt, vagy éppen a fantasy-monstrumhoz szorosan fűződő A hét királyság lovagját. És idén áprilisban egy újabb történettel lehettünk gazdagabbak A jégsárkány című mesével.

Létezik egy legendás lény, a jégsárkány, amelyről csak félve mernek suttogni az emberek. Szárnycsapása nyomán nem marad más, csak fagy és pusztulás. De van egy kislány, Adara, aki nem fél a jégsárkánytól, hiszen ő maga is a tél gyermeke. Ez az ő története.

Szerző: Paul Tremblay
Cím: Szellemek a fejben (A Head Full of Ghosts)
Fordító: Huszár András
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 288

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A horror műfaja eléggé távol áll tőlem. Talán én vagyok túl racionális gondolkodású, de egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan filmet láttam ebben a zsánerben, amely után valóban napokig nem tudtam aludni, mert folyamatosan ott járt a fejemben. Regényekben pedig még inkább nehéz olyat találni, ami megborzongat. Legutoljára Ira Levin klasszikusával próbálkoztam, de nem igazán jött be, aztán a Madarak a dobozban kicsit helyreállította a dolgokat, de az meg inkább thriller, mint horror. Pár hónappal ezelőtt pedig a kezembe került a hazánkban ezzel a kötettel debütáló Paul Tremblay könyve, amely eleinte ugyancsak átlagosnak ítéltetett, de végül csak sikerült elérnie, hogy ne tudjam nyugodtan álomra hajtani a fejem.

A helyszín New England, egy békésnek tűnő családi ház. Idetér vissza a huszonéves Merry egy író társaságában, aki egy szörnyű családi tragédia után nyomoz. Évekkel ezelőtt a Barrett család (apa, anya és a két gyermek) földöntúli eseményeket élt át. Az idősebbik lány, Marjorie akut skizofrénia jeleit kezdi mutatni, a helyzet pedig egyre inkább fokozódik. Bár mindannyian tagadják maguk és a társadalom előtt, legbelül érzik: mintha az ördög szállta volna meg a tizennégy éves lányt. A családfő végső elkeseredésében az egyháznál talál vigaszt, ahol Wanderly atya ördögűzést javasol a számukra. A nem mindennapi eseményt a helyi tévé is közvetíteni kezdi, hetekre beköltözik a Barrett család otthonába, hogy dokumentumfilmet készítsen az egész ceremóniáról. Ám ami ezután történik, az minden emberi képzeletet felülmúl.

„Itt a szigeten a holtak mindenhol a szomszédaink. Ehhez kénytelenek vagyunk hozzászokni.”

A tél kellős közepén járunk Öland szigetén, amikor a stockholmi Westin család – Katrine, Joakim és a két gyerek – beköltözik egy régóta lakatlan udvarházba. Ám az idilli békesség, amire olyannyira vágytak a nagyváros után, hamarosan darabjaira törik, amikor Katrinét vízbe fúlva találják a közeli világítótoronynál. Joakim mindent elkövet, hogy ép ésszel élje túl a tragédiát, amit igencsak megnehezít, hogy az öreg ház körülötte furcsán kezd „viselkedni”. Suttogó hangok hallatszanak, a kislánya éjnek évadján szólongat valakit, a pajtaajtót pedig újra és újra nyitva találják. A férfi, bár sosem volt babonás, nem tud szabadulni a gondolattól, hogy felesége még mindig vele van. Katrine halálát először balesetnek vélik, ám Tilda Davidsson felügyelő, aki nemrég érkezett a körzetbe, erről nincs meggyőződve. S a nyomozás különös dolgokat fed fel a környék múltjáról…

Johan Theorin író, újságíró, 1963-ban látta meg a napvilágot a délnyugat-svédországi Göteborgban, és jelenleg is ptt él. Svédországban eddig négy regénye jelent meg, ebből az elsőt, A falon túl (2007) című írást már mi is olvashattuk. Ezzel a művel elnyerte a Svéd Krimiírók Szövetsége legjobb elsőkönyvesnek járó díját. A regényt több mint húsz nyelvre fordították le. A nemrég magyarul megjelent A legsötétebb szoba - a második regénye -  a legjobb skandináv kriminek járó Üvegkulcs-díjjal és a Brit Krimiírók Szövetsége által odaítélt, a legjobb külföldi szerzőnek járó díjjal is büszkélkedhet. A magyar olvasók ezen kívül találkozhattak a nevével a Valami a tekintetében című antológiában is.

Fülszöveg: A vidéki internátus diákközösségét a kíméletlen erőszak, a gyengébb megalázásának kultusza uralja. A főhős, Erik számára azonban ez nem újdonság. A nevelőapjától kapott verések otthon mindennaposak, és korábbi iskolájában is a nyers fizikai erőtől függött a pozíciója. Mint problémás gyerek, ebből a környezetből kerül a bentlakásos intézménybe, mintegy utolsó esélyként. Új barátjával, Pierre-rel kétségbeesetten próbálják megérteni a gonosz természetét, és keresik a megoldást, miként lehet legyőzni úgy, hogy ők maguk nem válnak gonosszá. De vajon le lehet küzdeni az erőszakot erőszak alkalmazása nélkül?

Jan Guillou 1944-ben látta meg a napvilágot norvég anya és francia apa gyermekeként. Mára Svédország egyik legismertebb írójává vált. Leginkább történelmet regényeket és krimiket ír (talán hamarosan a skandináv krimik között is üdvözölhetjük őt?), csak hazájában több mint 10 millió példány kelt el regényeiből. Legtöbb művéből filmet is készítettek, köteteit több mint húsz nyelvre fordították le. 1981-ben jelent meg Könyörtenek című regénye, amely az író saját ifjúkori élményeit örökíti meg, a könyv - amely A legyek ura és az Iskola a határon című művekkel mutat rokonságot – mára klasszikussá vált Svédországban. 2003-ban filmadaptáció is készült a történetből, amelyet 2004-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra is jelöltek. A magyar változat borítóján a szerző ifjúkori arcképe látható.

Februári ​​fagyok söpörnek végig Európán, amikor a kontinens szinte teljes elektromos hálózata összeomlik. A következmények katasztrofálisak. A sötétbe borult utakon egymást követik a karambolok, leáll a fűtés, a vízszolgáltatás, a mobilok feltölthetetlenek, az internet elérhetetlen. Piero Manzano, az olasz informatikus hackertámadást vél felfedezni a háttérben, de gyanúja a hatóságoknál süket fülekre talál. Az Europol terrorelhárító szakértője, François Bollard végül meghallgatja, ám ekkor olyan e-maileket fedeznek fel Manzano laptopján, amelyek rá terelik a gyanút. A támadók agyafúrtak és kíméletlenek. Európában atomkatasztrófák fenyegetnek, az emberek elegendő élelem, víz, üzemanyag és orvosi ellátás nélkül vegetálnak sötét, fűtetlen lakásaikban. A túlélésért folytatott küzdelem hamarosan oda vezet, hogy a rend már csak a katonaság bevetésével tartható fenn…

Marc Elsberg 1967-ben született Bécsben, és a közeli Badenben nőtt fel. Előbb közgazdaságtant, majd formatervezést tanult. Tanulmányaival egy időben már egy bécsi reklámügynökségnek dolgozott, kezdetben grafikusként, majd szövegíróként és tervezőként. Ekkoriban a Der Standard című osztrák napilap rovatvezetőjeként is tevékenykedett. 1995-ben Hamburgba költözött, ahol különböző reklámügynökségek kreatív igazgatója volt. 2003-tól ismét Bécsben él. Blackout című regényén 2007-ben kezdett el dolgozni, amely öt évvel később, 2012-ben látott napvilágot.

Szerző: David Walliams
Cím: Démoni doki (Demon Dentist)
Fordító: Vereckei Andrea
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 432

SPOILERMENTES ÍRÁS!

David Walliams első magyarul megjelent regényével, a Gengszter nagyival azonnal belopta magát a szívembe, és tudtam, hogy bármit is ír ezután, azt nekem el kell olvasnom. Aztán jött a Milliárdos fiú és a Büdöss úr, amelyek bájos humorukkal és tanulságukkal szintén csak megerősítettek ebben a hitben. A Patkányburger esetében már kicsit elgondolkoztam, hogy jó irányba halad-e a szerző, ám a Köténycsellel (az elsőnek megírt története) ismét feltornázta magát a kedvencek közé. A Démoni doki megjelenésére közel egy évet kellett várnunk, talán nem is véletlen, hogy a Patkányburger után nem akarták egyből kiadni a horrornak titulált gyerekregényt. Azonban Walliams ismét bebizonyította, hogy mennyire együtt érez a gyermekekkel és hogy bármilyen abszurd őrültséget is talál ki, mindannyian levonhatjuk belőle a tanulságot.

A tizenkét éves Alfi egyedül él tolószékbe került édesapjával, szinte teljesen egyedül gondoskodik a megélhetésükről. Egy nap az iskolába érkezik egy új fogorvos, aki szinte megbabonázza a gyermekeket. Gyökér kisasszony feltűnésével egyidejűleg különös dolgok veszik kezdetüket: a fogtündér a párnák alá békákat, csigákat, szemeket, és egyéb undorító dolgokat helyez ajándékként. Alfi és újdonsült barátai, a Gabi és Rádzs, a boltos közösen erednek a titok nyomába, azt azonban még egyikük sem sejti, hogy mennyi áldozatot követel magánakciójuk.

Szerző: Vivien Holloway
Cím: Végtelen horizont
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalszám: 432

SPOILERMENTES KRITIKA!

Vivien Holloway a Főnix Könyvműhely egyik legnépszerűbb hazai szerzőjének számít, hiszen rövid időn belül a Végtelen horizont az ötödik kötete, amely a fent nevezett kiadó gondozásában jelent meg. Nekem, ez a regény az első találkozásom vele – már ha nem számítjuk a Táguló horizont című novellát, amely egy tavalyi antológiában kapott helyet, és amely mű egyébként szorosan kapcsolódik ezen kötethez is.

Becky Dwyer egy három évvel ezelőtti súlyos ballépésének a következményeivel kénytelen szembenézni. Mikor nagybátyja egyedül indult útnak, hátrahagyva őt otthonukban, a lány belesétált egy jól kitervelt csapdába, így a rosszhírű Nick Mattock elnyerte tőle a családi légjárót. Becky azonban – tudva, hogy nagybátyja belebetegedne a Lélekvesztő elvesztésébe – alkut ajánlott: saját maga szegődik el Mattockhoz, ha az elengedi a tartozását. A férfi akkor belement a cserébe, és most érkezett el az idő, hogy a lány betartsa az ígéretét. Így hát Becky egy éjjel megszökik, hogy munkába álljon egy olyan hajón, amelyről csak rosszat hallott eddig. A csapat egy része hamar befogadja a lányt, aki idővel próbál belenyugodni helyzetébe, ugyanakkor akadnak páran, akik szívesen látnák máshol Beckyt, mint a hajón. Becksnek tehát nem csak a bűntudattal és új társaival kell szembenéznie, hanem a hajó utálatos kapitányával, valamint azzal a ténnyel is, hogy Nicknek sokkal komolyabb tervei vannak vele, semmint elsőre gondolta volna.

Szerző: A. M. Aranth
Cím: Oculus
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Oldalszám: 424

A. M. Aranth azon kevés szerzők közé tartozik, akinek igyekszem regényeivel mindig naprakész lenni, és nem sokkal a megjelenés után elolvasni azokat. A Holdárnyék-sorozat első két kötetével már bebizonyosodott, hogy a fantáziája határtalan, plusz hangulatot is tud alkotni (egyedül a tinik párbeszédében találtam kivetnivalót), A liliom kora című kisregénye azonban abszolút telitalálat volt nálam. Az idei Könyvfesztiválra várakozásommal (miszerint majd a Holdárnyék 3. részét vehetem kézbe) ellentétben a sci-fi irányába mozdult el, amikor megírta az Oculus című önálló regényét. A könyv szerkesztetlen változatát pedig még év elején megkaptam tőle, amelynek hűségesen neki is láttam már másnap, azonban ismét bebizonyosodott, hogy én és az e-book nem vagyunk jó baráti viszonyban, ugyanis nagyon nehezen haladtam az olvasással (igaz, ebben időhiány is közrejátszott). A hosszas bevezető egyben figyelmeztető is, vagyis a mostani kritika nem a végleges, megszerkesztett, korrektúrázott szöveg alapján készült, így igyekszem pusztán a történetre szorítkozni.

Truth Dunn éppen a tizenhetedik születésnapján válik oculusszá, vagyis egy idős, befolyásos, ám vak asszony látójává. Avalanon, ezen a Földtől távoli bolygón, valamikor a jövőben ugyanis csupán egyetlen ellensége van az embereknek: az amőba, amely megtámadja a szervezetet, és idő előtti vakságot okoz. Éppen ezért gyermekek tucatjait oculusnak nevelnek a szülei, ők lesznek később azok, akik egy technikai műtét segítségével összeköttetésbe kerülnek a gazdáikkal, hogy helyettük is lássanak. Eleinte Truth is behódol Verity Cadogannek, a Kilencek tagjának, ám szép lassan rájön, hogy az oculusoknak és a gazdáiknak egészen más szerepük van a társadalomban, mint amire eleinte gondolt. Örökké lázadó énje továbbra is megmaradt, így igyekszik megőrizni személyiségét, hogy a végsőkig tudjon a rendszer ellen harcolni. Minden akaraterejére szüksége is lesz, mivel a Cernobog legénysége, a Föld utolsó túlélői is Avalonra sietnek, hogy saját uralmuk alá vegyék a bolygót.

Gyilkos-Anders, egy recepciós és egy kiugrott lelkésznő találkozása a boncasztalon… vagyis nem, egyelőre nem a boncasztalon, hanem egy motelnek álcázott kuplerájban a keresztény egyháztörténelemnek és a svéd kriminalisztika menetének teljesen új irányt szab. A regényben „nem szokványos" pénzkereseti lehetőségek után kutat első (és második) pillantásra jelentéktelennek tűnő fiatal portás, egy nagydumás istentagadó lelkészcsaj és egy reménytelenül fafejű verőember. Először céges szintre emelik a verési-pénzbehajtási szolgáltatást, utána bibliai alapokon nyugvó, borban tocsogó egyházat alapítanak, végül újrafazonírozzák a Mikulást, s közben – ahogy azt Jonasson korábbi hőseitől, a százéves embertől és a remekül számoló analfabétától megszokhattuk – folyton menekülnek valakik elől, közben milliókat veszítenek, hogy aztán újra nyerjenek, s közben Jonasson egy pillanatra sem áll le a sziporkáival.

Kétségbeesett éjszakai segélykérés fut be a rendőrségi ügyeletre. Fiatal lány könyörög: mentsék meg, a saját családja akarja megölni. Elrabolták. A lány kurd bevándorlók gyermeke, kiskorában érkezett Finnországba a szüleivel és testvérével. Sörétes puskával fejbe lőtt futó holtteste az erdős területet átszelő futóösvényen. Egy lányé. Aztán egy férfié. És később egy harmadik áldozat: ezt a kocogót már egészen brutálisan mészárolták le, mielőtt főbe lőtték. A zsebükben egy medál a vérszomjas azték főisten, Huitzilopochtli képmásával. Hogyan fonódik össze a két idegborzoló esemény? Természetesen a magyar származású nyomozó, Fekete Anna tartja kezében a szálakat. Az egyik nyomozást eleinte szinte titokban, a saját erejéből folytatja, míg a másikat rendőr társaival. Idegengyűlölő kollégájának piszkálódásával éppúgy meg kell küzdenie, mint saját félelmeivel, emlékeivel. Mert ő is bevándorlóként érkezett mostani hazájába. Akciódús, sokrétű, izgalmas krimi a Kolibri. Különlegességei a finom megfigyelések, a társadalmi kérdések iránti érzékenység. A könyvet több nyelvre lefordították, és szép sikert aratott a nemzetközi könyvmustrákon.

Szerző: Brynjulf Jung Tjønn
Cím: A világ legszebb mosolya (Så vakker du er)
Fordító: Petrikovics Edit
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 136

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Kolibri Kiadó Magasfeszültség!-sorozata talán az egyik legjobb kezdeményezés, amely az utóbbi időben történt a hazai ifjúsági könyvpiacon. Manapság ritka az olyan kiadó, aki bemeri vállalni a halállal, erőszakkal, kitaszítottsággal vagy éppen a nácizmussal foglalkozó köteteket, ha pedig mégis, akkor igen szűk térben kap csak reklámot. Ennek ellenére, a Kolibri gondos munkálatokkal kezdte meg két évvel ezelőtt tematikus sorozatát, amelynek tavaly ősszel immáron a hatodik kötete jelent meg. 

A történet főhőse Henrik, a tizennégy éves srác, aki anyjával és annak rákos beteg testvérével él egy fedél alatt. A fiú apjaként tekint nagybátyjára, ezért is fáj látnia, ahogy napról napra elsorvad. Vigaszt egyedül Kjersti jelent számára, aki a fiúnak a világ legszebb mosolyával rendelkező hölgye. Henrik a boldogság és a bánat között ingadozik, és ahogy telik az idő, úgy kell minél hamarabb megtanulnia felnőtté válni. 

Az áprilisi könyvfesztiválra jelenik meg A. M. Aranth, alias Holló-Vaskó Péter következő regénye, amely az Oculus címet viseli. A történet egy alternatív jövőbe repít el minket, ahol a fiatalok többségét arra képzik ki, hogy elérve a megfelelő kort az idős vezetők látói legyenek. Az alapvetés nagyon izgalmas, a szerzőnek hála pedig jómagamat az előolvasók közé sorolhatom. Nagyjából a regény egyharmadánál járok, de bizton állíthatom, hogy az Oculus Péter eddigi legszínvonalasabb munkája. A háttérvilágot - legalábbis amennyit eddig megismertem belőle, mert folyamatosan érnek meglepetések - nagyon jól eltalálta és kidolgozta, sok kérdés merül fel az olvasóban, de jelen pillanatig mindre választ kaptunk (vagy így folytatva a sztorit választ fogunk kapni). 

Többek között ezért is vállaltam részt a bloggerek közös borítóleleplezéses projektjében - pedig az efféle kezdeményezések távol állnak tőlem mostanság. De az Oculus esetében, látva a szerző munkáját és azt az igyekezetet, lelkesedést, amellyel ezt végzi, szeretném én is a tőlem telhetőt megtenni, hogy minél több emberhez eljusson a regény híre. 

Ha a teljes posztot megnyitjátok, látjátok, kétféle borító is készült, ezzel kapcsolatban pedig a szerző szavazásra buzdít minden leendő olvasót, megspékelve ezt egy kis nyereményjátékkal. A fődíj a Könyvfesztiválra megjelenő Oculus dedikált példánya, de egyéb meglepetéssel is készül az író. Szavazni ide kattintva tudtok!  

A tovább után kattintva megnézhetitek a másik borítót,a szerző egy kis kulisszatitkot is elárul annak születéséről, elolvashatjátok a fülszöveget, valamint én is nyilatkozom a borítóról.

Szerző: Jenny Rogneby
Cím: Leona – Pókerjátszma (Leona – Tärningen är kastad)
Fordító: Erdődy Andrea
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 400

Jenny Rogneby krimijét az Animus Kiadó már jóval a megjelenés előtt beharangozta, hiszen gyakorlatilag a svéd kiadás hetek alatt berobbant a köztudatba. Alapból nagy kedvenceim a skandináv krimik sorozat, mégis izgatottan vártam, hogy mitől olyan különleges ez a történet, miért is vezeti mindenhol a sikerlistákat. Most, hogy túl vagyok a köteten, abszolút megértem a „rajongókat” ugyanis a szerző egy csavarral az egész krimi-világot a feje tetejére állította.

Különös eset zavarja meg Stockholm város nyugalmát. Egy alig hétéves kislány betér a bankba, meztelen teste mindenhol sebes, vérzik, a kezében tartott maci pedig beszél helyette: adjanak neki pénzt, különben a lány meghal. A gyermek-bankrablás a szociálisan érzéketlen Leona Lindberg asztalára kerül, aki már több ügyben is hatékonyan közreműködött. Leona nyomozásba kezd, ám hamar falakba ütközik: a bűntény nyomait szinte profi módon eltűntették, tanút sem találnak, aki látta volna a nem mindennapi esetet. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy a nyomozó mellé két zöldfülűt is adnak, akiket a magányos farkasként dolgozó rendőr természetesen csak koloncnak érez a nyakán. Hamarosan újabb bűntény történik, Leona pedig egyre jobban a részesévé válik mindennek.

Fülszöveg: Frans Balder professzor, a mesterséges intelligencia kutatásának elismert szaktekintélye felhívja Mikael Blomkvistet, a Millennium főszerkesztőjét, aki felett egyébként a rossz nyelvek szerint már eljárt az idő. A professzor azt állítja, döntő jelentőségű információkkal rendelkezik az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségről. Kiderül továbbá, hogy kapcsolatban állt egy első osztályú hackerrel, akinek személyleírása ráillik egy Blomkvist által nagyon is jól ismert nőre. Mikael abban reménykedik, hogy végre itt a nagy címlapsztori, amelyre neki és a lapnak is szüksége van. Lisbeth Salandernek pedig, mert természetesen róla van szó, ezúttal is megvan a maga küldetése.

Rajongók milliói remélték, hogy a skandináv krimit világhíressé tevő tetovált lány története így vagy úgy, a szerző, Stieg Larsson hirtelen halála után is folytatódhat. Időről időre nem megerősített hírek kaptak szárnyra a Millennium-sorozat fiók mélyén rejtőző negyedik kötetéről. Mígnem egy váratlan fordulattal a svéd kiadó felkérte a közismert írót, újságírót, David Lagercrantzot, hogy írja meg a folytatást. Lisbeth Salander, a tetovált lány tehát újra a rosszfiúk nyomába ered, s a regényben természetesen feltűnik Mikael Blomkvist, a Millennium főszerkesztője is. 

Szerző: Jo Nesbø
Cím: Fehér éjszaka (Mere blod)
Fordító: Petrikovics Edit
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 224

SPOILERMENTES KRITIKA!

Jo Nesbø a(z eddig) tíz kötetből álló Harry Hole-sorozat révén lett igen népszerű a világ olvasói között. Nem egy történetéből filmet is forgattak (és szintén nem egy van már tervbe véve Hollywoodban), a Doktor Proktor pukiporából a Kolibri Színház készített bábelőadást, legutóbbi magyarországi dedikálásán pedig jóval a kezdés előtt több százan sorakoztak a helyszínen. Nem véletlen tehát, hogy a hazai kiadó, az Animus szinte rekordsebességgel hozza el a legújabb történeteit, nem történt ez másként a Fehér éjszakával is, amely egyben az igen vegyes fogadtatású Vér a havon című regény laza folytatása.

Egy nap norvég férfi érkezik az Isten háta mögötti lappföldi faluba, ahol a legfőbb összeütközési pont a vallás az ott lakók között. A férfi Ulfként mutatkozik be, és azt állítja, hogy vadászni érkezett. Ám az igazság az, hogy egy drogbáró elől menekül, akit becsapott, mikor az újabb feladattal bízta meg őt, ám Jonnak (a férfi valódi neve) nem fűlött hozzá a foga. Jon megismerkedik a laestadiánusok vezetőjének lányával, Leával, akit akarata ellenére kényszeríttettek házasságba, és a fiával, Knuttel. A köztük lévő távolságot szép lassan el kezdik leküzdeni, ám Jon tudja, hogy a sorsa elől nincs menekvés: a Halász vérdíjat tűzött ki a fejére. És nem nyugszik, míg meg nem kapja, amit akar.

Szerző: Timo Parvela
Cím: Ella a tengeren (Ella aalloilla)
Fordító: Patat Bence
Kiadó: Pongrác Kiadó
Oldalszám: 176

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Timo Parvela nem csak Finnországban, hanem szerte a világon ismert gyermekkönyvíró. Magyarországon három különböző kiadó gondozza a köteteit párhuzamosan, ami nem túl gyakori hazánk könyvpiacán, sőt, a Cerkabellánál épp a napokban jelent meg az Ella-sorozatból megismert Pate önálló kötete. A Pongrác Kiadó által gondozott széria nálunk is egyre népszerűbb, idén két kötet is megjelent.

Ella és barátai az előző kötetben megismert Elvira, a rocksztár hajójával vágnak neki egy kalandos tengeri útnak. Szeretett tanító bácsijuk és felesége is velük tart, no meg persze néhány szülő, akik közül nem egy benne van mindenféle csínytevésben. Ám a tengeri utazás sok meglepetést tartogat: a tanító bácsi bejelenti, hogy jövőre otthagyja az iskolát, helyére pedig a most megismert túravezető érkezik, aki viszont nem hisz a mesékben és a gyerekeket is erre próbálja nevelni. Ella és barátai azonnal tudják, hogy az ügy nem tűr halasztást, valamit tenni kell, hogy a tanító bácsi velük maradjon.